8:05 PM
2020. 04. 11. A FEHÉRKÚTRA VEZETŐ HAJDANI PIROS NÉGYZET JELZÉSŰ TURISTAÚT TÖRTÉNETE II.

A második felfedező utamon célom volt, hogy megleljem az egykori piros négyzet (még korábban 3-as számjelzésű) turistaút nyomvonalát a Hármas-forrás alatti részen. A Fehérkúti-kulcsosház felől indultam és az ismert kék kör jelzésen értem le a 3-as forráshoz.

A Fehér-kúti kulcsosháztól délre, a Szikil-völgyben fakadó Hármas-forrás régen a területen áthaladó piros négyzeten volt elérhető, ma a „zsákutca jellegű” kék kör jelzésen csak egy irányból érhető el. A Baranya Megye Földrajzi nevei az alábbiakat írja: „Szikil-vőgy: Szükilvőgy, 1875: Szikil-hegy foka. A kőszénbányászás után Pécsett vasgálic és timsó bányászásával is foglalkoztak. Ezek az üzemek a DGT nagyszökili bányája mellett voltak. A timsó és gálichuta azonban csak 4, illetve 7 évig tudta fenntartani magát.” A vízkifolyás megjelenése alapján egy forráscsoport, mivel három helyen is tapasztalható a vízjelentkezés. A forrás helyszínén már az 1950-es években állt egy, a jelenleginél kisebb, kötéssel, homokkőből összerakott, építmény, melyen Csokonay Sándor szépen faragott, még betűvel írt HÁRMAS-FORRÁS feliratú márványtábla volt elhelyezve. Már ekkor is kifolyócsöves forrás volt. A forrás építményét az 1970-es évek végén lebontották, és egy nagyobb falazatot építettek, szintén homokkőből. A forrás jelenlegi márványtábláját Kocsis József erdész készítette, aki akkor a Kereszt-kunyhói erdészházban lakott. A forrás vize a felső triász homokkő és aleurit rés- és hasadékvízéből, valamint esetenként a takarórétegben összegyűlő vízből utánpótlódik viszonylag gyér hozamokkal. A foglalt forrás vízhozama az utóbbi években 0,4-3 liter/perc értékű. A 19. században „Piczivoda” elnevezéssel volt ismert a forrás, mely pici vagy kis vizet jelent.


A piros négyzet turistaút ábrázolása egy 1976-os térképen

A forrástól lefelé, kb. 50 m-en nincs út, de a fák között tovább lehet menni, majd nem messze a forrás alatt egy széles, jól járt, és ma is használt út indul el, mely fokozatosan a domb oldalába kanyarodik fel. Ezen a részen most is erdei munkákat végeznek, erdőgyérítés, fakitermelés folyik, szerencsére nem tarvágás. A vékonyabb fákat sorban az út mellett depózzák fel. Az út lejtősen ér egy zsombékos tisztásra, ahol az út nyugati oldalán egy fúrás során keletkezett mesterséges forráshoz érünk. Vascsőből csorog a kút vize (kb. 4 liter/perces vízhozammal), melynek vastartalma igen magas lehet, hiszen környezetében rozsdaszínű kiválás mutatkozik. A forrás alatt már a külszíni fejtés rekultivált dombjával találkozunk, az ösvényen itt is járható az út egészen a Zsuppon-parlagig, ahol már múlt alkalommal jártam, és megbizonyosodtam, hogy onnan is le lehet érni, jól járható úton a Lámpás-völgybe.

Az egykori piros négyzet (régi 3-as) jelzésű turistaút az 1980-as évek elejéig létezett, melyet az 1970-es évek turistatérképei is ábrázoltak. A most bejárt szakaszon, egyetlen régi jelzést (sem 3-as, sem piros négyzeteket) nem találtam, de nem is találhattam, hiszen a teljes szakaszon az 1970-es évek végétől az 1980-as évek elejére letermelték az erdőt. Alapjában sem sok esély lett volna 40 éves jelzésekkel találkozni, de nem is maradt meg abból a korszakból egyetlen fa sem. Hogy, mégis mi bizonyítja azt, hogy valóban az eredeti útvonalat találtam meg, és jártam be, azt Berki Zoltán térképész és turistakalauz szakíró levele hitelesíti, melyet még a bejárásom előtt küldött.


A Hármas-forrásnál Berki Zoltán édesapja 1967-ben (fotó: Berki Z. archívumából)

„Az útvonalon szüleim jártak 1967-ben, akkor készült a Mecsek kalauz 21. oldalán lévő fotó (még Hármas-forrás – betűvel…). Én 1975-ben jártam rajta (vittek arra, 10 éves voltam), egy hatalmas tarvágásra emlékszem a Hármas-forrás előtt, meg arra, hogy egy vörös vizű forrás volt kb. a Zsuppon-parlagnál az út bal oldalán, s valami „Indián-forrás” felirata volt (valószínűleg csak úgy odaírta valaki, nem volt foglalva). Útvonalunk Dömörkapu – Fehérkút – Kereszt-kunyhó – Kantavári-forrás – Dömörkapu volt.”


Ez már az új építmény az 1980-as években,
amikor a tarvágás miatt benőtte a fű és a szeder

Tehát a vörös vizű forrás mind a mai napig megvan (igaz „indián” felirat már nincs), így ha egyszer újra jelzett út vezetne a Szikil-völgyben és a Zsuppon-parlagon, akkor az erre járók két vízkifolyással is találkozhatnának. Az út jelentőségét a 2020-ban kiadott Mecsek – Villányi-hegység turistakalauz is kiemeli a 21. oldalon a Mecsek turistaútjainak kialakulása, hálózata című fejezetben: „A Mecsekben az 1968-ban, Pécsbánya szomszédságában megnyitott szénbánya, a Karolina külfejtés terjeszkedése miatt megszűnt a Dömörkapu – Hármas-forrás – Fehér-kúti turistaház közötti fontos piros négyzet turistaút…”

Biki Endre Gábor


A Hármas-forrás környezete napjainkban


Egy régi áteresz - vajon út vezetett a patak egyik oldaláról a másikra (?),
ennek ma nincs nyoma


Téglahalom: talán a forrás építésekor került ide és a foglaláshoz használták, vagy talán más, a bányához köthető építmény is volt itt?


Ki tudja, hogy ez mi lehetett?


Itt kezdődik az út a Hármas-forrás alatt, ezen kell jobbra elindulni


Az egykori turistaút nyomvonala, ma széles és járható


Kicsit lejjebb is van fadepó


Ezen a lapos részen van a vörös színű vasas forrás


A fúrásból feltörő víz


A bánya melletti terület, ahol egykor a turistaút vezetett, itt is járható az út

Megtekintések száma: 105 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2 Endi   [Bejegyzés]
Igen, nagyon nehéz az embereket rászoktatni, hogy maga az erdőért is érdemes kirándulni, túrázni. A legtöbben a nagy és frekventált pihenőhelyeket, elhíresült völgyeket (Meleg-mányi-völgy, Óbányai-völgy, vagy a kilátók környékét keresik fel) mindig, de most a járvány ideje alatt főként (nem csoda, hogy korlátozásokat kellett elrendelni), most azok is az erdő felé vették az irányt, akik máskor a plázákban, bevásárlással, szórakozással töltik a hétvégét. Ezért nehéz beindítani, egy új erdei helyszínen a forgalmat, hiába hozunk létre egy új pihenőhelyet, emlékkövet, forrást, hiába propagáljuk, sok idő míg nagyobb számban felfedezik. Az emberek többsége ma sem az erdőért megy kirándulni, a legtöbben a vasárnapi ebéd után kiruccannak autóval, pár lépés, letottyannak egy frekventált kirándulóhelyen, és órákat töltenek el "egy helyben". Ezzel megvolt a vasárnapi túra. A sok kis apró értéket csak kisebb számban fedezik fel, és kevesen vannak azok is, akik tudatosan otthon előre megtervezik a másnapi utat, mit szeretnének felkeresni. Szerencsére a szervezett természetjárók, (vannak talán pár százan a megyében) azért megfontoltan többnyire eljutnak a rejtettebb értékeik. Ezért is fontos, minden apró felújítás propagálása, bemutatása az interneten is, ez nem öncélú fitogtatás - mint egyesek gondolják (!) - hanem mivel nem csak magunknak alkotjuk az erdei létesítményeket fontosnak érezzük, hogy mások is megismerjék.

0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Mennyi víz van ezen a kis területen ! Vajon a szaharainak ígérkező nyarakban is megmarad majd ? Kár, hogy az erdőt kedvelők nem ilyen helyekre járnak, hanem az ismert (és lassan már lepusztuló) "kedvelt" helyeken gyülekeznek. Pedig inkább ide kellene menni...

Név *:
Email *:
Kód *: