11:33 PM
2020. 05. 06. BÁNÁTI BAZSARÓZSA NÉZŐBEN

Az alábbi útvonalat jártam be, ahol a Bánáti bazsarózsákat, és egyéb virágokat fotóztam: Csokoládépuszta - volt Hosszúhetény, vasútállomás - Ormándi-dűlő - Hetényi déli szőlő-hegy, pincék - Nagy-mező - Monyoródi-völgy - régi 6-os út - Csokoládépuszta

A bánáti bazsarózsa legfontosabb élőhelyét a Zengő környékén és annak főként déli oldalán a Nagy-mező, Arany-hegy Természetvédelmi területen találjuk meg.

Önálló faj. Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak glaciális szakaszait.

A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Ismert előfordulásai: Romániában a Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a Keleti-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.

1982-ben a Mecsekben előfordulási helyét védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott.

Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt Kanitz Ágoston írta 1863-ban, manapság is egyedül a Keleti-Mecsekben található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása.

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft. Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak. (Forrás: wikipedia)


11 éve ment el az utolsó..., a 64-esen...


Az egykori állomásépület Hosszúhetény külterületén.
A haragosnak tűnő kutyák miatt inkább csak a távolból néztem meg.


Nyílik az akác


Présház a hetényi szőlők között, előtte pünkösdi rózsa


Ez nem bánáti bazsarózsa


Ez bordóbb


Székelykapu


Margaréta és pipacs


Csoda szép "csokor" a Zengőalján


A Pap-kutat már senki sem használja, de még megvan a vashordó,
amiből merték egykor a vizet a környező telektulajdonosok.


Bíboros kosbor


Ez már egy igazi Bánáti Bazsarózsa


És mit rejt a kis bokor: Krassói József elhunyt túratársunk fényképét,
aki oly sokat járta velünk a természetet.


Az erdőben is élnek bazsarózsák, nem csak a mezőn


Bánáti Bazsarózsa


Ez valamilyen citromfű féle, (erősen citromillatú volt), ezek szerint vadon is él a Mecsekben, mert termesztve árusítják is.


Két fa között két bazsarózsa


Gémeskút a Monyoródi-völgyben


Ma már nincsenek legelésző állatok, sem juhász, sem víz a gémeskútban...


A régi 6-os út a 6-os km táblánál


Egy szebb napokat látott kétszintes gazdasági épület Csokoládépuszta környékén

Megtekintések száma: 63 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: