2:18 AM
2020. 05. 20. GRÁBÓC ÉRTÉKE A SZERB ORTODOX TEMPLOM ÉS A KOLOSTOR ÉPÜLETE

Grábócon jártam, ahol egy páratlan műemléki kincs, a szerb ortodox templom és az egykori kolostor épülete tekinthető meg. Grábócot a török elől menekülő szerb szerzetesek tették nevezetessé, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Ekkor már éltek itt a korábban ide vándorolt szerb családok. Először csak egy fatemplom készült el, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot építettek a jelenlegi helyén Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A szerzetesek szorgalmas munkával tették termővé a tájat, szőlőket, gyümölcsösöket telepítettek. Az 1660-as években már 60 felett volt az itt élő szerzetesek száma. A szerbség szellemi és vallási központjaként fontos betegellátó és zarándokhely volt. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, a szerzeteseket megölték. 1703-ra teljesen elnéptelenedett a kolostor, mivel a még megmaradt szerzetesek is elköltöztek innen. 1711-ben Mérey Mihály szekszárdi apát visszahívta a szerzeteseket, akik több szerb család letelepítését is elősegítették. A lerombolt templom helyén egy kisméretű vert falú templomot építettek, melyet 1736-ig használtak. Ekkor megkezdték az új nagy méretű templom építését, melyhez a téglát itt helyben égették. Két év alatt épült fel, de tornya csak 1761-re készült el.

A szerb liturgiát követve a templom kelet-nyugati tájolása Jeruzsálem felé történt. A templom elrendezése három részre tagolódik: az első, a női rész (a szenvedő), a második a férfiaké (a küzdő), a harmadik pedig a szentély, (mely a diadalmas egyház szimbóluma). A templombelső a 18. századi templomépítészet egyedülálló példája, legfőbb dísze, a pazarul faragott, olajfestéses technikával készült hatalmas ikonosztáz, amelyet 1768-ban alkotott meg Vaszilie Osztójity szerb festő. Közepén a Szűzanya megkoronázása jelenik meg, két oldalán az apostolok képei.

A falakat freskók borítják, melyeken bibliai jelenetek elevenednek meg, (Franz Florian Hoffmann képei), amelyek jelentős nyugati hatásról árulkodnak. A kupola mennyezetén a Szentháromság és az angyalok kara, belső falán Jézus mennybemenetele és a négy evangélista képei láthatók. A női rész mennyezetének freskója Jézust ábrázolja a getsemáni kertben, a szentélyben pedig az Atyaisten látható az angyalokkal. Az oldalfolyosós, eredetileg nyitott kolostor épületét 1787-ben emelték, melyet 1895-ben építettek át, ekkor kapta zárt, eklektikus homlokzati kialakítását. A templom előtt, a patak mellett található egy szép formájú kútház, melynek alsó szintjébe a közeli forrás vizét vezették be. A kút ékessége a szamárhátíves kőkeret. Kezdetben a felső szinten tartózkodott a kolostor őre, később vendégeket is elszállásoltak itt. A szocializmus éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1977-ig, az utolsó szerzetes (Babits Alexej) haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. A templom teljes körű műemléki helyreállítása és a festett alkotások restaurálása 1981-87 között történt. 2011-ben külső festését végezték el, azóta szép élénksárga színe már messziről feltűnik.

A grábóci búcsú: bár a templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel, de fő ünnepe nem a templombúcsú, hanem a pravoszlávok júliusra átcsúszó Péter-Pál napja. Az ország legtöbb szerb településéről érkeznek ilyenkor hívek. Jönnek Szerbiából és Szlavóniából is. A magyarországi szerb ortodox püspök és vendég főpapok miséznek e jeles napon. Felelevenednek ilyenkor a régi szokások, a körmenet, a kalácsáldás és vecsernye (esti imádság). A tájról elköltözött népcsoportra, a szerbekre is emlékeznek e napon. Korábban az ünnep vonzáskörzete Szálka, Alsónána, Medina volt, az 1960-as évektől kezdett országos jelentőségűvé válni.

A búcsú istentisztelettel kezdődik, ószláv nyelven. A mise liturgikus elemekben igen gazdag. Az istentiszteletet körmenet követi, ennek során a halottak emlékére édesített búzát, az élőknek kalácsot szentelnek, amit borral átitatva a hívők és látogatók közt szétosztanak. Az ünnepet estig tartó mulatság zárja, melyen a szerbek nemzeti táncát, a kólót járják. A 18. század óta élő kulturális örökség bár történelmi jelentőségéből sokat veszített, szakrális jelentősége napjainkig is igen nagy, és kulturális látványosságként kiemelkedő.


A forrás kútháza


A gyönyörű ikonosztáz


A szerényebb katolikus templom


A falu látképe


A kolostor jelenleg kihasználatlanul áll, mivel az itt élő apácák kihaltak

Megtekintések száma: 27 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Ez a templom csodálatosan szép ! Mindenkinek ajánlom a meglátogatását.

Név *:
Email *:
Kód *: