9:55 AM
2020. 06. 28-ÁN, VASÁRNAP LESZ MÁRIAKÉMÉNDEN A SARLÓS BOLDOGASSZONY BÚCSÚ

2020. június 28. vasárnap

Máriakéménd, Nagyboldogasszony kegytemplom

Sarlós Boldogasszony ünnepe (kis búcsú)

Ünnepi szentmise 17.30-kor.

A szentmisét Takács Gábor bólyi plébános celebrálja.

Ezen a napon a kegytemplom 9 órától este 19 óráig nyitva lesz,
és látogatható lesz. A látogatók ezen a napon
történelmi ismertetést is kaphatnak a kegyhelyről.

Közlekedési lehetőségek:

Pécsről 13.10-kor indul (Táv. Aut. áll. 11-es kocsiállás) járat,
mely a kegytemplomhoz 13.54-kor érkezik.

Pécsváradról, a kollégium megállótól 15.15-kor indul járat,
mely a kegytemplomhoz 15.55-kor érkezik.

Hazatérés: Máriakéménd, kegytemplom megállótól 18.50-kor indul autóbusz,
mely Pécsre 19.31-kor érkezik.

Sarlós Boldogasszony az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án (illetve az ahhoz közelebb eső vasárnap tartják), a világegyházban május 31-én. A katolikus magyarság, mivel minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Mária és Erzsébet találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is: június 24.)

1263-ban a minoriták kezdték megülni az ünnepet. Az egész Egyház számára VI. Orbán pápa (1378-89) rendelte el, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után került az ünnep május 31-ére, de Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum. Az ünnep misztériuma az örvendetes rózsafüzér 2. titka.

A köztudat Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai kötődnek az ünnephez. A Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra utal. - A rábaközi Szil faluban az ünnep napján volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

Északi vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a várandós Mária, legyen hol megpihennie. A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, s megszenteltették. Szeged környékén búzát és fodormentát szoktak szenteltetni. A megszentelt fodormentát gyógyításra használták. A szegedi tájon az asszonyok az ünnep tiszteletérére jelképesen arattak egy keveset sarlóval. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is.

Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án,
csütörtökön is lesz szentmise a máriakéméndi
kegytemplomban este 18.00 órakor.

Megtekintések száma: 560 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: