10:04 PM
2020. 06. 27. POSTAGALAMB ÉRKEZETT

Június 26-án, pénteken 16.30-kor egy postagalamb érkezett és szállt le megpihenni a máriakéméndi kegytemplom udvarába. A templomkertben laknak galambok, (a harangtorony nyílásaiban és a plébániaépület szellőzőablak-réseiben), de rögtön feltűnt, hogy ez a galamb, ami a fűben sétálgatott, és egész közel merészkedett, más mint az itt lakók. Gyűrű is volt rajta, melynek színéből és számából annyi tudható (a neten megnéztem), hogy 2009-ben született, tehát 11 éves és Magyarországról indították útnak. A postagalambok útjuk során csak ritkán állnak meg, mert ösztöneik a hazatérésre bíztatják, ezért is különleges, hogy a madár pont úgy döntött, hogy itt a kegytemplom udvarában száll le megpihenni. Fáradtnak tűnt ebben a nagy melegben, néha a kerítés tetején be is csukta a szemét és elszunyókált. Egy órát biztosan itt töltött, utána elmentem, nem tudom meddig lehetett, de másnap reggel már nem volt itt. Egyébként bár kissé félénk, de szelíd volt, háromszor sikerült megfognom.

A postagalamb a házigalamb egy fajtája, vagyis háziasított szirti galambok, melyeket arra tenyésztettek ki, hogy nagy távolságokból is hazataláljanak, így üzenetek szállítására alkalmazzák őket. Ennek az általános elnevezése a galambposta.

Egyes nézetek szerint a galambok a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki a tájékozódásra. Német kutatók pedig a csőr felső részét fedő bőrben találtak egy összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon.

Más kutatók úgy találták, hogy inkább a szaglásuk vezeti haza őket, és hogy a galambok „szagtérképeket” készítenek a környezetükről, és ezt használják fel a tájékozódásukhoz. A szagjeleket az agyba szállító idegek átvágása után többségükben nem találnak haza, míg más galambok az agy mágneses mező változásait detektáló területeinek kiiktatása dacára is képesek hazatalálni.

Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat. A postagalambok az üzeneteket korábban egy irányba, az otthonukba vitték, előtte el kellett szállítani őket a távolabbi helyekre. Később azonban táplálékuk egyik, otthonuk másik helyre helyezésével kiképezték őket az oda-vissza szállításra, akár naponta kétszer is. Ezzel a postagalambok 160 km-es utat is meg tudtak tenni.

A repülési szezon április közepétől szeptember végig tart, ezalatt a postagalambászok speciális, szervezett repüléseken vesznek részt galambjaikkal. Előtte a galambot tanítani kell, amit maga a galambász vagy a postagalambász egyesületek és szervezeteik speciális „tréning” röptetések keretében tehetnek meg.

A versenyek eredményességét befolyásolja, hogy mennyire motiváltak az egyes galambok a hazatérésben. A „természetes” módszer esetén a fészekbe való visszatérés és a fiókák nevelése jelenti a motivácót. Így mindkét nem tagjait versenyre lehet küldeni.

A hímet és a tojót az edzés és a verseny idejére elválasztják egymástól. Időről időre találkozhatnak, de csak oly módon, hogy abból szaporulat ne keletkezhessen. A pár egyik tagja, általában a tojó, a verseny idején otthon marad. Elsősorban a rövid és a középtávú versenyeknél hasznosítható a versenyzők erősebb törekvése, hogy a párjukkal újra találkozhassanak. A versenyző motivációja tovább fokozható, ha féltékenységi helyzetet szervez a tenyésztő. Nyugat-Európában ez a legelterjedtebb versenyzési mód, de Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák.

Infó: wiki


Kezd elaludni


Felhúzta a szárnyát, melege volt


Ő a harangtorony állandó lakója


Ő pedig a plébánia őre

Megtekintések száma: 43 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2 RA   [Bejegyzés]
:)))

0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Remélem hazaért...Olvasom, 15-20 évig élhetnek.
Azért időnként elcsodálkozom az állatok képességein. Szerintem nem értékeljük és tiszteljük őket eléggé, csak azért, mert nem beszélnek...

Név *:
Email *:
Kód *: