11:08 PM
2020. 06. 28. SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN ÚJRA BENÉPESÜLT A MÁRIAKÉMÉNDI KEGYTEMPLOM

Sarlós Boldogasszony az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án (illetve az ahhoz közelebb eső vasárnap tartják), a világegyházban május 31-én. A katolikus magyarság, mivel minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Mária és Erzsébet találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is: június 24.)

1263-ban a minoriták kezdték megülni az ünnepet. Az egész Egyház számára VI. Orbán pápa (1378-89) rendelte el, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után került az ünnep május 31-ére, de Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum. Az ünnep misztériuma az örvendetes rózsafüzér 2. titka.

A köztudat Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai kötődnek az ünnephez. A Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra utal. A rábaközi Szil faluban az ünnep napján volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

Északi vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a várandós Mária, legyen hol megpihennie. A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, s megszenteltették. Szeged környékén búzát és fodormentát szoktak szenteltetni. A megszentelt fodormentát gyógyításra használták. A szegedi tájon az asszonyok az ünnep tiszteletérére jelképesen arattak egy keveset sarlóval. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is.

Az ünnep alkalmából vendégül láttuk azokat, akik kiemelkedően sokat tettek a kegyhely megóvásáért az elmúlt egy évben. Isten áldja valamennyiük munkáját. A délután folyamán szentmise is volt, melyet Takács Gábor, bólyi plébános tartott.

Megtekintések száma: 84 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: