10:02 PM
2020. 07. 29. ÚJABB ADATOK KERÜLTEK ELŐ A MÁRIAKÉMÉNDI KEGYHELY TÖRTÉNETÉRŐL

Eddig nem volt ismert, hogy pontosan mikor is történt a csodajelenés Máriakéménden, csak annyi volt tudható, hogy 1740 áprilisában következett be. A fenti, 1991-es Dunántúli Naplóban megjelent cikkben azonban megtalálni a pontos dátumot, miszerint 1740 április 5-én történt.

Szerepel az 1747-es templomépítés is, és a 7 évvel későbbi felszentelés, valamint egy szintén ismeretlen adat, hogy a selyemruházatú Mária szobor 1772-ből való. Az eddigi források 1765-öt írtak. Tehát ez még további kutatást igényel, másrészt a jelenlegi szobornak nincs (selyem)ruházata. Nyilván az utóbbi évtizedekben a szobor öltöztetésére már nem fordítottak gondot, és ez a szokás, mint oly sok helyen, valószínűleg itt is feledésbe merült. Érdekesség még az évi 2000 db szentmise, más forrásból pl. az 1766-os évben 2113 db-ról is tudunk. Ez átlag napi 8 db szentmise (szinte óránként lehetett.) Vajon kik jöttek ennyien? Nyilvánvaló, hogy nem a környék 20 faluja, az akkor sem igényelt volna azért napi 8 misét. Erre a válasz, amire egy másik régi feljegyzés utal, hogy a jelenés első évtizedeiben a kegyhely vonzáskörzete észak-keleten Kalocsáig tartott, délen Szlavóniáig. És ezrek jöttek, hétről-hétre. Ez a hatalmas zarándokáradat mostani ismereteink szerint csak a 18. század végéig (kb. 50 éven keresztül) tarthatott. Utána lassú, de folyamatos csökkenés vehette kezdetét, ami mind jobban az épületek állagában is megmutatkozott.

De 1947-ig még tartotta valahogy magát a hely. Akkor azonban a németek 80%-át kitelepítették. Egyszerre óriási lett a visszaesés. De még így is többen és többször jöttek, mint pl. a 2010-es években. 1990 és 2000 újra fellendülő ív volt, melyet 3 tényező határozott meg: akkori pap, akkori polgármester és a nagy német találkozók. Majd minden halódni kezdett...

Aztán 2015-ben "valaki" felkavarta az állóvizet, és most tartunk, ahol tartunk, de jó úton járunk... Újra csúcson a látogatottság (no természetesen nem az egykori napi 5000-es létszám.) Erre csak azt lehet mondani, minden csoda 3 napig tart, az már nem fog visszajönni. Ha azonban a mostani sikerek megtarthatóak, az már igencsak örömteli.

További fontos momentum a cikkben, hogy 1991-ben a németek 11 ezer márkát adományoztak. Elmondható, hogy ezt a hatalmas komplexumot mindvégig a 280 év alatt a nép anyagi támogatása és jószívű adományai tartották életben, mert más fenntartási alapja vagy segítsége a kegyhelynek lényegében sosem volt.

Püspöki segítséget a kegyhely eddig mindössze 3 alkalommal kapott: először 1844-ben a kálvária stációképeit fizette ki az akkori pécsi püspök. Második alkalommal 2018-ban Udvardy püspök 5 millió forintot adott a lépcső, és a két falsarok felépítéséhez, hogy legyen mire felállítani az angyalokat. Harmadszor egy évre rá 2019-ben 24 millió forint önerőt biztosítottak plébániaépület felújításához, mert a 48 milliós pályázati összeg már nem lett volna elég. Azért talán nem kis munka van abban, hogy egy éven belül két komoly segítség is érkezett. Bárcsak így lenne ez ezután is.

Megtekintések száma: 26 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Én úgy gondolom, az újjáéledésben annak is szerepe volt, hogy csipkerózsika álmából felébresztettük a templomot. Nem is "magától" történt semmi....
Amiről beszélnek, az van, amiről nem - az nincs.
Vigye hát hírét mindenki mindenfelé - s ha csoda nem is történik még egyszer, de talán annak emléke megmarad.

Név *:
Email *:
Kód *: