11:35 PM
2020. 08. 13. EMBERMESÉK - HEJ, KELLENE EGY BIKI ENDRE GÁBOR BONYHÁDON IS!

Embermesék

A Mecsek és a Baranyai-dombság! Ez itt a mi Pannon tájunk, annyi költőt, írót magával ragadó, kis  életünk színtere.

Rozsda Endre sorait mondom:

„Ha volna vadon, ahol örök a

kora reggel, én azt választanám:

piheg az erdő, s harmat gyöngye csillog

egy pókszálon, a levegő nyakán.”

Itt van minden körülöttünk, talán észre sem vesszük ezt a sok szerény szépséget, talán meg sem halljuk az elsuttogott titkokat, talán másra vágyunk, tengerre, pálmákra, idegen katedrálisokra, fesztiválok forgatagába, apró tavak, akácok kistemplomok, falusi vidámságok helyett . Pedig mindez itt van, csak le kell hajolni érte, mint egy kis vadvirághoz., hogy lássuk rejtőzködő báját, szelíd szépségét.

Tudjuk-e sokan, hogy Máriakéménd gyönyörű angyalait a szászvári Kiss György faragta szobrokba, és megmászunk 270 falépcsőt, eljutunk  egy 700 éves vár romjaihoz?

Tudjuk-e, hogy a Kelet Mecsek magas csúcsán, a Dobogón ott áll egy kopjafa és őrzi a végtelen időnek a bonyhádi Solymár Imre emlékét.

Itt vannak a fák között a források csodakútjai. Kisnyárádon vakot tett a forrásvize látóvá, villámsújtott embert újra beszélővé, s vége nincs a csodás mondáknak.

Kis, kápolna alakú képoszlopok magános fák alatt, utakon erdőkben. Régen ezek a képoszlopok védelmezték a határt. Az akkoriak hittek abban, hogy ezek az alkotások megvédik a határt a jégesőtől, kártevőktől. Szent Apollónia a fogfájósok szentje képoszlopról tekint az arra járókra Kisnyárádon. Máriakéménd és Monyoród határán egy kígyómart kislány emlékére magas talapzaton áll Szent Margit, hogy eltapossa a sárkánykígyót.

Tudta, hogy a Geresdlakon élők 70%-a sváb, és 10%-a finn ezért aztán itt rendezik a sváb Gőzgombócfesztivált, pünkösd utáni első héten pedig a stifolder  ünnepet, amit. régebben Sommerwurstnak, nyári szaláminak hívták. Mindegy is a neve, mert bizony a jóféle paprikás, eredetileg borssal fűszerezett vastag szalámi fesztiválja nagy tömegeket idevonz, még Németországból is. De ha már tömegről beszélünk  Geresdlak karácsonyi csodákra várja a látogatókat, az egész község mézeskalácsból frissen kisütve, sváb bab és tangó harmonika kiállítással egybekötve. A Geresdlaki finnek sem adják alább. Itt a legnagyobb az egy főre jutó szaunák száma egész kis hazánkban. Megtartják a Kalevala napot, asszonycipelő és gumicsizma hajító versenyt rendeznek immár hagyományosan, a falu kocsmájában finn- magyar szótárt készítettek. Kisgeresd határában pedig átölelhetjük a 300 éves 310 centi átmérőjű fehér akácot, ha négyen átérjük.

Hetvehelyen a Sás-völgyben sétálhatuk a lombok között a fák tetején átvezető faúton, Fekedről  induló két turista út mindegyikén, felújított  szépen gondozott és megható történetű keresztekkel találkozunk. A Pest-, a Harsányi-, a Stiller- és a Schmidt-keresztekkel. Mindegyik előtt kis tábla, rajta az, hogy ki, mikor és miért állította őket.

A Pest-keresztet 1883-ban állította Elisabeth Pest, a cikóra vezető út mentén. Férje szívbeteg ember volt, akivel sokat jártak ott a cikói templomhoz imádkozni. Mikor a férj meghalt, a felesége sokáig feljárt ide. A Stiller-keresztet 1904-ben állította egy apa, akinek a fia kőfaragó volt. Egyszer nagyot emelt, belső vérzése lett. Szekérrel azonnal Bonyhádra vitték, sajnos hazafelé itt a kereszt helyén meghalt. Szomorú történetek, méltó szép emlékekkel.

Embermesénk szóljon egy emberről, akinek nagy érdemei vannak Pannon tájunk természeti, történeti és szakrális értékei megőrzésében, ismertebbé tételében.

Pap Éva barátom Berekalja utolsó lakója, a táj, a természet, minden növény és állat szeretve tisztelője már régebben mesélte nekem a Berekaljai harangláb történetét. Most valahogy ismét eszébe jutott, hogy hogyan is volt, ki is segített neki a helyreállításban.

Meg is kérdezte, volna-e kedvem beszélgetni a segítőjével, aki legalább úgy szereti a mecseki tájat mint ő, őszintén, tiszteletből, anyagi érdek nélkül.

Akivel beszélgetek: Biki Endre Gábor. Településmérnök, informatikus, író, könyvkiadó, kegytemplomi gondnok. A Mecsek és a Baranyai-dombság szerelmese és gondozója. Szenvedélyes túrázó, túravezető, túra utak építője, önkéntes karbantartója. Hívőként szakrális emlékhelyek  kutatója, megújítója.

  • Mikor született, hol töltötte a gyermekkorát, hol él jelenleg?

1984-ben születtem, a Baranyai-dombságban, Szederkényben töltöttem gyerekkoromat, jelenleg Pécsett élek.

  • Íróként mit ír?

Turisztikai és helytörténeti könyveket.

  • Miből él?

Jelenleg vállalkozóként kiadom és forgalmazom a könyveimet.

  • Melyik templom gondnoka?

Máriakéménd kegytemplomának.

  • Mikor került kapcsolatba a Mecsek Egyesülettel?

A Mecsek Egyesülettel 2005-ben kerültem kapcsolatba. Ekkor a Munka Osztályban kezdtem meg a tevékenységemet, főként forrásépítések terén. 2009-től a Természetjáró Osztály elnöke lettem, melyet 10 éven keresztül, 2019-ig vittem.

                   -   Hány forrás van a Mecsekben és hányat újított meg?

Több, mint 2000, igaz ezek egy része csak időszakos működésű. Néhány évtizede még ennél is több volt. A kiépített források száma kb. 250 db a Mecsekben, de a Zselicben és a Baranyai-dombságban is találunk kiépített, jól karbantartott forrásokat. Én magam 77 forrás felújítását végeztem el, kettő kivételével mindet önkéntesen, ingyen a köz javára, az erdőt járók örömére.

  • Legkedvesebb kútja?

Minden forrás a szívemhez közel áll, de a Mecsekből a Jágerok-kútját emelném ki. 2005 tavaszán ez volt az első forrás, aminek kiépítésében részt vettem. A Baranyai-dombságban a marázai Mária-forrás volt az első, amit kiépítettünk, de ugyanilyen kedves emlékem van a Vályús- és a Templom-forrás munkálatairól is. Utóbbi a környék legbővizűbb és legismertebb forrása. Három falu lakói hordják innen az ivóvizet.

  • Tudom, hogy a túra utak gondozója is.

A turistautakat sokáig önkéntesek gondozták, jellemzően ma is, de immár néhány éve van pályázati lehetőség egy-egy turistaút jelzéseinek felújítására. Egy-egy jelzett utat jellemzően 4-6 évente teljesen fel kell újítani, mert a jelzések lekopnak, a fákat idővel kivághatják, vagy egyéb beavatkozások miatt tűnhetnek el jelzések, ami megnehezítheti az arra haladó turisták tájékozódását. Természetesen ezen kívül továbbra is sok önkéntes tesz az erdei utak tisztántartásáért, szedi a szemetet, óvja és védi környezetünk tisztaságát.

Az elmúlt tíz évben többedmagammal számtalan turistaútvonal elágazásába, és a csomópontokba faragott útjelzőoszlopokat állítottunk, mely segíti a túrázók tájékozódását. A fontosabb pontokra nagyméretű tájékoztató táblát ástunk be a földbe. A kisebb emlékhelyekre olvasó tablókat helyeztünk ki, ahol megörökítettük a hely történetét, a régmúltbéli legendákat.

  • Beszéljünk Önről, mint túravezetőről.

Bronzjelvényes túravezető vagyok. Célom hogy megismertessem a tájat, a műemlékeket, és egyéb látnivalókat a résztvevőkkel. Ehhez alapos felkészülés szükséges. A túrákhoz gyakran szervezek kiegészítő programokat. Volt már éjszakai borkóstolós túra, de gitáros túra is.

  • Ön gitározik?

Ehhez „Jani bácsira” van szükség. Jani bácsi Máriakéménden ugyanis fogalom. Ő az aki, minden technikai munkában ingyen, társadalmi munkásként részt vesz, és ő az, aki zenével sokak napját fel tudta már dobni. A túrákon szívesen mesél, énekel, gitározik.

               -  Kerékpáros túrák?

Kerékpáros túrákat csak magam teljesítettem, mindig egyedül. Nehéz jól összehangolni a teljesítményt és az erőnlétet úgy, hogy ne kelljen másokra várni, vagy épp ne magunk legyünk a csapat kerékkötői.

  • Melyik a kedvenc tájegysége?

Kedvenc tájegységem 2005 és 2010 között mindenképpen a Mecsek volt, hiszen akkor itt dolgoztam és túráztam a legtöbbet. Az utóbbi 10 év azonban a Baranyai-dombsághoz kötött, hiszen én voltam az, aki teljesen önkéntesen, „Isten fizesse meg” alapon elkezdtem segítőimmel kialakítani a Baranyai-dombság turistaút-hálózatát. Másfél év alatt 150 km hosszan festettem fel turistaútvonalakat, napi 8-10 órás munkával, tavasztól őszig.

  • Kedvenc fája, növényei a Mecsekben?

Nem vagyok az a típus, akinek különösebben kedvencei lennének. A természet minden elemét megcsodálom, a növényeket és állatokat egyaránt. Nekem egy pók ugyanolyan kedves lehet, mint pl. egy mezei nyúl. Mind Isten teremtményei. A növényekkel is így vagyok, de talán kiemelhetem, hogy soha el nem múló élmény az őszi kikericses rétek felfedezése.

            - Sok a természetkárosítás a Mecsekben?

Szemetelés, erdei létesítmények megrongálása, védett növények letépése, erdőterületek szakszerűtlen letarolása, mindennel találkozni. Szerencsére a kivágott erdők helyén előbb-utóbb felnő az újulat, de ha nagy területeken tűnik el egyszerre és hirtelen az erdő, sok száz élőlény élőhelye tűnik el egyik percről a másikra. Sokszor az erdőben dolgozó nagy gépek is igencsak otthagyják maguk után a lábnyomuk. Sajnos az erdei munkások a flakonokat és az ebédjük után maradó hulladékokat rendszerint szétdobálják. A munkát megrendelőnek kellene megkövetelni a rendet és a tisztaságot, és ehhez kötni az elvégzett munka kifizetését.

  • Kedvenc erdei pihenőhelye?

Kedvenc erdei pihenőhelyem a Máriakéméndtől észak-keletre, 2 km-re található Törökvári-pihenőhely. 2013-ban megszerveztem rendbetételét, és egy heti munkával lebontottuk a régi asztalokat, padokat, és újakat építettünk. A faanyagot a Mecsekerdő Zrt. ajándékozta számunkra. Tűzrakóhelyet, és kutat is létesítettünk, valamint az erdészet kérésünkre 2014-ben még egy esőbeállót is épített itt. Ma is gyakran használjuk a pihenőhelyet túráink során, de szokás, hogy barátainkkal is kimegyünk egy kellemes hétvégi szalonnasütésre.

  • Tudom, hogy hívő emberként különösen szívén viseli a Mecsek és a Baranyai-dombság szakrális emlékeit.

2010-ben azt a célt tűztem ki, hogy megszervezem a 150 km hosszú Baranyai-dombság turistaút-hálózatán minden objektum (források, erdei pihenőhelyek, szalonnasütő-helyek, stb.) felújítását. Ez önmagában sem volt kis munka, de még ezen felül a vallási emlékeket is belevettem ebbe a körbe (keresztek, képoszlopok, kápolnák, sőt idővel még két templom is felkerült a listámra.) Kitartással, ezer telefonnal és levéllel sikerült folyamatosan több millió forintos támogatást összegyűjteni a felújításokra. 10 év alatt 10 keresztet, öt képoszlopot, két kápolnát, és több szent szobrait újítottunk meg.

  • Megkérdezhetem, hogy melyik a legkedvesebb szakrális emlékhelye?

A máriakéméndi Nagyboldogaszony búcsújáró kegytemplom, mivel ez az ősi kegyhely dicső múlttal rendelkezik. 1740 április 5-én öt kislánynak megjelent itt a Boldogságos Szűz Mária. Ezután jöttek mind többen a zarándokok, s búcsújáróhely lett. Aztán felépült a régi középkori templom helyébe a mostani kegytemplom, de a szentély ma is az eredeti gótikus alkotás, legalább 600 éves. A kegyhely nagyon leromlott állapotban volt, úgyhogy elhatároztam a rendbetételét.

Először az 1890-es évekből származó Zsolnay pirogránit angyalok felújítását szerveztem meg. Országos adománygyűjtést indítottunk. Kevesen hittek benne, hogy megvalósulhat, végül rekord gyorsasággal, fél év alatt sikerült előteremteni a 3,5 millió forintot. Nagy-nagy erőfeszítések eredményeként sikerült felállítani az értékes angyal szobrokat, s megújítani a kálvária stációit.

Mindeközben életveszélyessé vált az egyébként gyönyörű, 1762-ben épült barokk plébániaépület. Nem hagyhattuk veszni, 3 év könyörgése után sikerült kiharcolni a felújítást, végül az egyházmegye pályázata és önerővel történő kiegészítése során 72 millió forintból megújulhatott. Azóta műemlékké van nyilvánítva.

2019-től én lettem a kegytemplom gondnoka. Megszerveztem a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kört, így önkéntesek bevonásával havonta egyszer találkozunk, és közösen gondozzuk a templomkertet . Két év munkájával kipucoltunk egy közel két hektáros elvadult kertet, felszámoltuk az ősbozótot. Most a kegytemplom felújítása következik, ami nem kis feladat. A helyreállítás egy részére 60 millió forintos állami támogatást sikerült kiharcolni. Reményeink szerint hamarosan megindulhat a felújítás.

-           A baranyai táj szép emlékhelyei a képoszlopok, más néven út menti szentképtartók.

Igen, sok kis kedves képoszlop található a Baranyai-dombságban, jellemzően a németajkú lakosság hagyatékaként. Mindegyik felújításához kötődök, de talán a Babarc és Lánycsók közötti Szent György képoszlop teljes bontása és felújítása a legemlékezetesebb számomra, mert két falu lakói és a természetjárók fogtak össze, hogy ez megvalósulhasson.

  • A baranyai táj tele van legendákkal.

Sok és kedves legenda él emlékezetemben, köztük is, talán legérdekesebb a palotabozsoki Szent-kút legendája. A Szentkúti-kápolnát 1892-ben emelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A kápolna a Szent-kút fölé épült. A kút előzménye egy kő alól feltörő forrás volt. A helyiek szerint a csodatévő forráshoz emberemlékezet óta jártak a környékbeliek betegségükben enyhülést keresni. A helyi hagyomány szerint a török előtti időkben itt állott a régi Bozsok falu temploma. Lerombolása után itt a forrás közelében képoszlopot állítottak Mária-képpel. Ekkoriban a határrész egyik tulajdonosa ugyanis mérgében amiatt, hogy bevetett földjét az odajáró zarándoklók letaposták, a kőoszlopot szekérre rakta és hazavitte. Az ökrök útközben elpusztultak. Más változat szerint a gazda a korábban ott állt templom köveit vitte haza lovaival, majd családtagjai hirtelen meghaltak. Miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett.

  • Kérem, mondjon néhány gondolatot  a könyveiről.

2014-ben készítettem el a Baranyai-dombság forrásai című kis összeállítást. 2015-ben megírtam Máriakéménd történetét, mely könyv azóta már a 3. kiadást is megérte. 2016-ban adtam ki a Baranyai-dombság turistakalauza című könyvemet, 2017-ben jelent meg a Keresztény Örökségünk című munkám. 2018-ban feldolgoztam a Máriakéméndi búcsújáró kegyhely történetét, 2019-ben újra elkészült a frissített és aktualizált Baranyai-dombság turistakalauza. 2020-ban, másfél év munkájával piacra került a Szekszárdi- és Geresdi-dombság turistakalauza. E mellett több más turisztikai kiadványban társszerkesztő vagyok, a Cartographia Kft-nek 15 éve dolgozom térképkorrekciók, lektorálások terén. Az elmúlt két évtizedben számtalan újságnak, folyóiratnak publikáltam szakanyagokat. Számos honlapon, és blogban jelentek meg írásaim, természetvédelem, túrázás, műemlékek, elhagyott és feledésbe merült örökségeink témákban. Jelenleg két új könyvemen dolgozom.

  • Tényleg van egy bakancsa aranyból?

Igen, mondhatjuk. 2016-ban megkaptam az úgynevezett Aranybakancs-díjat a Baranyai-dombságban és a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztályában sok éven át végzett fejlesztő és szervező munkámért.

  • Hogyan neveljük a fiatalokat a természet szeretetére és a túrázásra?

Ezt a tevékenységet már egészen kis korban el kell kezdeni, mert ha nem alakul ki időben, később, felnőtt korban már szinte lehetetlen megváltoztatni a berögzött szokásokat. Ezért otthon, a családban kell a szülőknek jó példát mutatni, gyakran felvetni és megismertetni a gyerekekkel a környezettudatos szemléletmódot, de az iskolák és közösségek szerepe is igen fontos, ahol szintén ki lehet alakítani, hogy a fiatalok szeressék az erdőt, szívesen gyalogoljanak, kerékpározzanak, vagy éppen sportolási célra használhassák. Kiváló példa erre a túrázás egyik ága, a teljesítménytúrázás, mely a fiatalok körében az utóbbi években igen népszerűvé vált.

  • Jövőbeli terveiről megtudhatunk valamit?

Szeretném, ha a nagy álmom megvalósulhatna, hogy a máriakéméndi kegytemplom és a kegyhely azon részei is méltó állapotba kerülnének, melyek anyagiak híján eddig még nem újulhattak meg. Szeretném, ha évtizedes munkám nem veszne kárba, és a Baranyai-dombságnak továbbra is lennének pártfogói, és tevőleges segítői, hogy mindaz a sok érték, amit megmentettünk, vagy újonnan hoztunk létre, ne vesszen el. Végezetül: „Jobb egyszer látni valamit, mint tízszer hallani róla” szól kedvenc mottóm. Ennek megfelelően szeretném hazánk tájait még alaposan megismerni, és ahol még nem jártam (pl. Zempléni-hegység), azt is felfedezni.

Köszönöm a beszélgetést!

Zárszó:

Biki Endre Gábor kutatásai során rátalált a török időket követően elpusztult falu – Geszte – középkori templomának helyére, mely Geresdlakhoz egészen közel van. Szakemberekkel közösen megvizsgálták és tervbe vették, hogy a feltárás és az alapfalak bemutatása után Biki Endre Gábor javaslata alapján pihenőhelyet alakítanak ki, mely a zöld sáv jelzésű turistaút közelében lesz.

Hej, kellene egy Biki Endre Gábor Bonyhádon is! A hatos út mellett eltemetett középkori, gótikus templom és az Óhegyi templom emlékhelyei kialakításához. Egyikhez a Mária zarándok út vezethetne Grábócról, a másiktól Ladomány szépséges tája felé vezethetne egy új turista út, a város idegenforgalma segítésére.

Az interjút készítette: dr. Sós Csaba György

Megtekintések száma: 573 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 3
0
3 Endi   [Bejegyzés]
Köszönöm mindenkinek aki értékeli munkámat. Sokkal többen vagyunk, mint az ellenkező oldal. Gondoljon bárki is bármit, egyszerűen nem érdekel. ME nélkül is van élet, sőt, jobb is ez így, az a posványos állapot már inkább csak teher volt, azóta beigazolódott, minden megy tovább, igaz másképp, más módon más emberekkel, de tízszer annyi támogató lett, mint volt azelőtt, így aggodalomra semmi ok. Hogy kiesett pár ember a körből? Tettek is érte... Mindenki itt van, aki számít, aki meg nem, az nem számít!

0
2 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Érdeklődve olvastam ezt az élettörténetet – igen hasznos, eredményes 36 év van mögötted. Jóllehet az események egy részét ismertem – de arra nem találtam választ eddig sehol sem, hogy a Mecsek Egyesületnek miért nem kellett egy ilyen aktív, lelkes, dolgozni szerető, a természetet kedvelő, az emberekkel bánni tudó fiatalember ?
Volt tán valaki „begyöpösödött öreg” akinek nem tetszett a „kis mitugrász” lelkesedése ?
Nem értem…. A Mecsek Egyesület összetehette volna a kezét, azért amit B.E. tett. Ehelyett … „leváltották”…..
Mindegy, kedves Endre, Te maradj ilyen, mint eddig voltál – nagy szükség van manapság a hozzád hasonló emberekre - mert kevesen vagytok.

0
1 eszgé   [Bejegyzés]
SOK TELEPÜLÉSEN ELKÉLNE LEGALÁBB EGY GÁBOR!
GRATULÁLOK!

Név *:
Email *:
Kód *: