7:14 PM
2020. 09. 02. TISZTÁZANDÓ FOGALMAK

Többen kérdezték, mi a különbség egyes fogalmak között. Már jó ideje pontosítottuk a turistatérképeken is a ("HL") harangláb elnevezéseket ("HT"), harangtorony jelzésre. A harangláb ugyanis nem épített objektum, hanem lábon álló, jellemzően fémből, vagy fából álló szerkezet. Az sem helyes, ha kőből épült haranglábat kápolnának nevezzük, bár előfordul, olyan, amit közeli kápolna híján belül szentképpel, esetleg kegytárgyakkal díszítenek.

Fontos, hogy a búcsújárás szó használata sem minden esetben megfelelő. Egy kápolnánál tartandó szertartás semmiképpen sem búcsújárás, legfeljebb a templom, vagy kápolna búcsúja lehet a névadó szent tiszteletére. Harangtoronynak vagy haranglábnak pedig ilyen szertartása nincs. Pl. a marázai Mária-kápolna, annak ellenére, hogy csodajelenés is volt a 18. században, nem búcsújáróhely, hanem csak zarándokhely, hiszen nem kapott pápai engedéllyel sem részleges, sem teljes búcsú jogot. Tehát pl. a Havas Boldogasszony napjának tiszteletére szentelt templomnak augusztus 5-én lehet a templombúcsúja, amit adott esetben, ha nem hétköznapra esik, előtte vagy a rákövetkező vasárnap rendeznek meg. De ahol még kellően tartják a hagyományokat, ott mindenképpen a napján ünneplik.

Baranya megyében eredetileg 4 db búcsújáróhely volt, elsőként 1773-ban kapott pápai engedéllyel búcsúkiváltságot évi 7 búcsúra Máriakéménd Nagyboldogasszony kegytemploma, másodikként a 18. században a turbéki kegytemplom is búcsújáróhely lett (ám erről egészen pontos adat nem lelhető fel), harmadikként a pécsi Havi-hegyi templom került be a búcsújáró helyek közé, amikor XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a Havi-hegyi templomnak a Mária-ünnepekre. Máriagyűd esetében két időpontról tudni: 1805-ben búcsúkiváltságot kap a kegyhely, ám ez csak  1846-tól lesz elismert és hivatalos. Tehát búcsújáró jog szempontjából Máriagyűd a legfiatalabb. Ezek után azonban mindent túlszárnyalva fejlődött a gyűdi kegyhely, ami napjainkban még inkább szembetűnő.

Tehát az egyenletet levezetve Baranya megye ősi búcsújáróhelye Máriakéménd (ez elhangzott 2019-ben az államtitkári sajtótájékoztatón, amikor a kegytemplom felújítására döntés született), amit egyébként ennek tiszteletére még a 2000-es évek elején országos kegyhellyé akartak nyilvánítani. Erre készült akkor egy egész oldalas újságcikk is a Dunántúli Naplóban. Ám az akkori pénzhiány és a tervezések elhúzódtak, végül a püspökváltás után hirtelen megváltozott a koncepció, és Máriagyűd lett felfuttatva, ami végülis nem lett volna baj, mert turisztikailag frekventáltabb, jobban is kiépített, de, hogy végül Kéméndről minden jelentősebb programot és még a papot is elvették, sőt az épületeket is hagyták lepusztulni, ez már nagyobb baj volt. De változnak az idők, a kerék forog, mi pedig mászunk felfelé a lépcsőn, sőt az elmúlt évek törekvései bebizonyították, hogy Máriakéménd újra felkerült a térképre.

Megtekintések száma: 49 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2 Endi   [Bejegyzés]
Igen, néha érdemes tisztába tenni a dolgokat...

0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Érdekesen ezek az infók a búcsújáró helyek elismerésének dátumairól – én ezt ilyen pontosan nem is tudtam. De ami azért megdöbbentő, hogy mi (vagy ki ?) „kényszeríthette” arra a pécsi püspökséget, hogy „nagyhirtelen” Máriakéméndet az utolsók utáni helyre téve, teljesen elhanyagolja ? Kinek a bűne ez ? Miért történt ez így ? Engem érdekelnének a válaszok a kérdéseimre – de reményem sincs arra, hogy bárki is reagálna erre, korrekt választ adva. Így aztán marad a találgatás – ami mindig rosszabb, mint az esetleg kellemetlen – de egyenes beszéd.
Azt pedig meg kell mondjam, hogy Máriakéménd jelenlegi helyzete NEM csak a pécsi püspökségnek köszönhető – habár bizonyos pénzeket tényleg ők adtak – hanem azoknak, aki elkezdtek beszélni róla, pénzt gyűjtöttek/adományoztak hol erre, hol arra, és a gyakorlatban, tevőlegesen is tettek a templom ill. a zarándokszállás, meg a templomkert megmaradásáért, szépítéséért.
Ha érdekelne valakit, itt írtam először a máriakéméndi angyalokról….
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2011/10/ajandek-nap-ujra-ii-resz-erzsebet.html
De a blogomban a „címkék” között szerepel Máriakéménd, van ott több mese is a helyszínről….és ebben a blogban (baranyaidombság) is több alkalommal van róla szó.

Név *:
Email *:
Kód *: