7:20 PM
2020. 10. 12. SZENZÁCIÓS FELFEDEZÉS!


A kegytemplom az 1950-es években

Régi iratanyagok között igazi kincsekre (szöveg és régi fotók) bukkantam, mert bizonyos részek még mindig hiányosak voltak a máriakéméndi plébánia és a kegytemplom történetében. Eme feljegyzés az 1800-as évek II. felében készült (Brüsztle József olaszi plébános jegyzete és gyűjtése), melyet az 1980-as években – Petri György plébános idején – írógéppel újraírtak, de már rövidítve, a lényeget átvéve, így nem kizárt, hogy eredetileg még bővebb, értékes feljegyzés állt rendelkezésre.


A Török-vár az 1950-es években

Az 5 oldalas dokumentumból, én most csak azokat a részeket ismertetem, amik új információkkal szolgálnak, a többi már több alkalommal megjelent „A Máriakéménd története” című könyvemben.”

A templom építését követően a templomkertet hársfákkal ültették be, ám 1756 körül egy részük tönkrement. Tehát ezek szerint eredetileg a hársak domináltak a templomudvarban.


A volt iskola 1939-ben még lakóépület volt


30 évvel később, 1969-ben már lebutítva, mintáitól, Zsolnay díszeitől megfosztva


Kéméndi-kereszt az 1950-es években

Plébániaépület építésének körülményei:

„1760. augusztus 2-án tették le a plébánialak alapkövét. Még ez ősszel elkészült a fundamentum, és alatta a pince földmunkája, de falazása közben a keleti oldalán földomlás következett be. Hat munkást temetett maga alá. Négyet könnyen kiszabadítottak, az 5-nek csak a lába látszott ki, de a 6-ról már azt hitték, megfulladt, végül mégis sikerült őt is kimenteni, különösebb sérülés nem történt.”

A kéméndiek állandóan civakodtak, lázítottak, nem akarták felépíteni a plébániát, azt mondták, hogy az legyen bent a faluban, holott korábban pont a kegyhelyre hivatkozva csikarták ki, hogy önálló plébánia legyen, saját pappal. Maráza, Liptód és Monyoród lakossága viszont állandóan jött segíteni, és mindent ingyen végeztek. Végül a kéméndiek elszégyellték magukat és ők is segítettek. Sok kívülálló, máshol lakó is segítette még az építkezést. 1761. március 2-án az időjárás lehetővé tette, hogy elkezdjék a plébániaépület oldalfalainak felhúzását. A munka a vártnál sokkal jobban haladt, június 18-ára már a tetőszerkezetet is felrakták. (3,5 hónap alatt, ez szinte hihetetlen!). Az ellentábor 1761-ben a faluban is megkezdte egy épület felhúzását, melyet plébániának szántak. Ez csak tovább siettette a kegytemplom mögött épülő emeletes plébánialak építését. 1761. augusztus 15-én Lipussy György plébános már az új ebédlőben adott ebédet. 1762-ben befejezték az építkezést, 1763-ban pedig a külső vakolást is.

1767-ben megmagasították a templom homlokzatát. (Később meg visszabontották, és ma ismét alacsony.)


Kegytemplom észak felől a csárdával az 1930-as években

Miért nem épült meg a két torony?

Kiderült, hogy mégse pénzhiány végett, ahogy tudtuk. „Az építésvezető eredetileg tornyot tervezett (itt nem írják, hogy kettőt), de mivel ő távol volt, így a helyi mesterekre nem merte bízni, e felelősségteljes munkát a plébános (nem akart úgy járni, mint a himesházaiak, akik felépítették ugyan a tornyot, de a tartópillérek gyengesége miatt, le kellett bontani.)”

1773-ban a sekrestyét fehér márvány lapokkal burkolták. (Vajon hová lett, most csak egyszerű szürke cementlapok vannak.)

Fény derült arra a titokra, hogy kik és pontosan hol nyugszanak a kegytemplomban.


Kegytemplom az 1950-es években (a szószék még bal oldalon), és áll még a bal oldali mellékoltár, ez van most a Márton templomban


Ebben az időszakban nem a kegyszobor, hanem egy festmény áll az oltáron.

Tavaly óta egy monyoródi közleményből ennyit már tudtunk:

A kéméndi krónika szerint „1773-ban a Szent Anna oltár előtt létesítettek kriptát azok számára, akik befizették ennek költségét. Egy második kriptát is említenek Nepomuki Szent János oltára előtt. 1768-ban állítólag a templom közepén alakítottak ki sírhelyeket. A kripták a forrás szerint úgy találhatóak meg, ha a szentélybe vezető lépcső közepétől, illetve a mellékoltáraktól számított 8. márványlapot felemeljük, a földet kihantoljuk, majd a kriptafal elejét megnyitjuk, megkerülve ezzel a boltozat megbontását.” Talán egyszer fény derül a titokra.

És még egy évet sem kellett várni, mert napvilágra kerültek, egészen pontos, hiteles adatok az egykori plébánia irattárából. Ezek a következőket tartalmazzák:

1771-ben a templomban már 3 kripta volt:

  1. Nepomuki Szent János mellékoltár előtt
  2. A Szent Anna oltár előtt még üresen
  3. A templom közepén, melyet 1768-ban készítettek Lipussy plébános édesapja számára, aki a templom részére 100 Ft-ot adott, mégsem ide temették, hanem a templom mellé.


A Szent Márton templom belső részlete az 1950-es években,
amikor még sokkal gazdagabb volt, és megvolt még a szószék.

1771. február 21-én hunyt el Ambrus Gáspár káplán, akit a Nepomuki Szent János mellékoltár előtti kriptába helyeztek végső nyugalomra. Temetésén 3 db misét mutattak be ünnepélyesen a kegytemplomban (Szentháromság tiszteletére, Szűz Anya tiszteletére és Requiem).

1778. január 22-én hunyt el a 38 éves Buday József jezsuita tanár, aki előbb káplán, majd szajki plébános volt. Őt a templom lecke oldalán temették el. Halála előtt fél évet töltött Kéménden.

(Magyarázat: leckeoldal a →templomhajó jobb oldala (keletelt templomban a déli), hagyományosan a férfiak helye. A bal, →evangéliumi oldal (északi) a nők helye.)

1798. augusztus 6-án hunyt el P. Philippus Luketich nevű ferences szerzetes, aki a Szent János oltár előtt nyugszik.

1804. május 18-án hunyt el P. Adrianus Muth ferences szerzetes, akit a templom mellett, kívül temettek el.

1806. február 20-án hunyt el 59 évesen Weinmayer Antal teológus, a kéméndi kerület első esperese, és a templomban a férfiak oldalán temették a padok alá.


Schleicher-kereszt az 1990-es évek elején, ledöntése előtt.

E feljegyzés szerint a kegytemplomban 4 személy lett eltemetve, az ötödik kívül. Valóban, a bal oldali angyal alatt találtunk egy boltozott kriptát, benne a koporsó és az eltemetett személy maradványaival, ami nem lett bolygatva, továbbra is megőrződött a sírhely. Tehát a kegytemplom valójában mauzóleumnak is betudható. Természetesen nem zárható ki, hogy esetleg több személy is van a templomban eltemetve, csak nem tartalmazza a feljegyzés.

Megtekintések száma: 41 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 3
0
3 Endi   [Bejegyzés]
A földomlás, a laza talaj akár betudható annak is, hogy a barokk kori (1750-es évek) templom építése előtt a mostani bekerített templomudvarral megegyezően 400 évig temető volt, hiszen itt volt a falu, és az első templom is. A sok bolygatás, sírok ásása is okozhatta a laza talajszerkezetet.

0
2 garaie49   [Bejegyzés]
Köszönjük ezt a részletes ismertetőt, ezt biztos nem tudnánk már megismerni. Hihetetlen érték lehet még ez a kegyhely, akár minor dóm is lehetne.

0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Micsoda szenzációs hírek/adatok ! Egy gyanús mondatot találtam még az elején, a plébánia építésekor észlelt földomlást. Az az érzésem, ez a terület geológiailag nem a legtökéletesebb. legstabilabb helyszín - de talán régebben nem foglalkoztak ilyesmivel. Most lehet fohászkodni, hogy a föld ne mozogjon - legalábbis itt, ezen a területen....

Név *:
Email *:
Kód *: