1:20 AM
2021. 01. 28. EGYIK SZEMEM SÍR, A MÁSIK NEVET

A nemzeti kormány az elmúlt évben jelentős támogatásokhoz juttatta a nemzetiségi önkormányzatokat, amit vallási értékek (keresztek, képoszlopok) felújítására lehetett fordítani. Olyanok is pályáztak és nyertek, akik eddig sosem törődtek ilyesmivel. Eddig ez rendben is van, de... Tény, hogy néhány esetben irreális áron készültek el keresztek. Amelyik faluban 200.000-et nyertek, ott annyiért (ez éppen reális), amelyik faluban 2 milliót, ott is érdekes módon csak egy darab keresztet sikerült felújítani a 2 millióból. De most még csak nem is erre akarok kilyukadni.

Régi hagyományokkal rendelkező sváb településeken azért sikerült megőrizni az eredeti állapotokat. Kissé meglepve tapasztaltam azonban, hogy egyes helyeken a  majdnem teljesen ép, legfeljebb festésre szoruló keresztet teljesen elbontották, kidobták, és helyébe sablon formájú, kínai gránitból összerakott keresztet állítottak. Közel 200 éves alkotások mentek a szemétbe, csak mert volt pénz az újra.

Aztán mit fog érni: ugyanúgy néz ki, mint bármelyik modern társa a temetőben. Ki kötődik hozzá? Talán senki. A régi kövek beitták az elmúlt századok eseményeit, háborúkat, borzalmakat, de örömteli eseményeket, pl. búzaszentelést is.

Igaz, hogy egyik sem műemlék, nem vétettek szabályt, akik ezt tették, de jó lenne, ha kérdeznének, vannak erre szakemberek, no meg olyan személyek, akik hosszú időn át foglalkoztak már a témával. Szívesen segítenek, csak hívni kell őket. Úgy, gondolom, nincs a Baranyai-dombságban olyan falu, aki ne tudná, kihez lehet fordulni. De jó, intézzék maguk, aztán "a múltat végképp eltörölni..."


A fenti kereszt a felújítás előtt ilyen volt.
És az újat még csak ki sem emelték tisztességesen abból a mély gödörből.


De akkor most örüljünk, hogy itt egy rendben tartott feszület áll!

Megtekintések száma: 44 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: