5:49 PM
2021. 02. 14. MÁRIAGYŰD - SARLÓS BOLDOGASSZONY KEGYTEMPLOM

Ha a Villányi-hegységben túrázunk, a túraútvonalak és zarándokutak Máriagyűdre is elvezetnek Csarnóta, Túrony, Bisse, Kistótfalu, Vokány, Palkonya, Siklós és Harkány felől. Egykor ezeken az utakon rengeteg gyalogos zarándok érkezett a Tenkes-hegy lábánál álló, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplomhoz, ami 2008-ban bazilika rangra emelkedett. A kegyhely környezetében a zarándokok számára igen sok vallási emlék, kálvária, kápolna, emlékkeresztek, és szobrok találhatóak, melyeket jól kiépített sétautakon közelíthetünk meg.

A Pécsi Egyházmegye 2013-ban fél milliárd forintot nyert, melyhez 25 millió forint önrészt kellett biztosítani, így 525.000.000 Ft-ból valósult meg a kegyhely turisztikai fejlesztése. Nem kevés összeg, de ma, 6 év eltelte után már legalább 3-szor ennyiből lehetne felújítani, és jelenleg nem is jellemző ekkora projektek kivitelezése, hogy egy pályázatba minden belefér.

A fejlesztések fő célja volt, hogy az ország egyik kiemelkedő vallási értékét méltóvá tegyék a jelentőségéhez. Az évi mintegy százezer vallási turistát fogadó kegyhely az ide látogatók alapvető kiszolgálását sem tudta már megfelelő, 21. századi szinten megvalósítani, a kegytemplom, a szabadtéri létesítmények és épített elemek (oltár, kápolna, szobrok, padok stb.) fizikai és esztétikai állapota leromlott, a megközelítésüket segítő útvonalak rossz állapotúak voltak.

A pályázat a kegyhely egészének építészeti és tájépítészeti megújulását tette lehetővé 2015-ben: a kegytemplom statikai megerősítése és vízszigetelése, homlokzatának teljes rekonstrukciója, a templom orgonájának átépítése, imaudvar egy részének magas tetős térlezárása. Új vizesblokk kialakítása mosdókkal, illemhelyiségekkel.

A kegytemplom környezetében a teljes kőburkolat cseréje, egységesítése, szintkülönbségek csökkentése, a támfal alatti terület parkosítása, rendezése, valamint parkolóhelyek kialakítása, szabadtéri oltár teljes rekonstrukciója, a nézőtér átépítése, bővítése, a szabadtéri oltárhoz kétkaréjos, szimmetrikus kialakítású fedett épületrész felújítása és akadálymentes megközelítésének biztosítása is megtörtént.

Elkészült a szabadtéri oltár és a domboldalon található Fájdalmas Szűzanya szobor közötti sétány kiépítése stabilizált zúzottkő burkolattal, padokkal, világítással, ivókutakkal. A 2 méter széles, összesen közel 800 m hosszú sétány alaprajzában egy hatalmas, térbeli rózsafüzért képez le. A Fájdalmas Szűzanya (Pieta) szobor tisztítása, rekonstrukciója, valamint a szobor környezetének területrendezése is elkészült.

Máriagyűd közlekedéséről szeretnék még néhány szót ejteni: 1934-ig csak Gyűd elnevezéssel faluként létezett, ekkor nevezték el Máriagyűdnek, mely községet 1977-ben Siklóshoz csatoltak. Gyűd mindig is kiesett a nagy forgalmú autóbuszvonalak útvonalából, így a Siklósról Harkányon át Pécsre közlekedő járatok sem érintették, de a Barcs – Villány vasútvonalon Máriagyűdnek megállóhelye volt, így Pécsről harkányi átszállással eljuthattak a zarándokok Gyűdre. (A vasúti közlekedés 2007-ben szűnt meg.)

1977 után, hogy a város része lett, helyijárat (1-es számú, Siklóson soha nem is volt más számozott járat) indult Máriagyűdre. A Siklósra történő utazáshoz a gyűdieknek jó volt, de ha Pécsre akartak utazni, vagy Pécsről szeretett volna valaki utazni, akkor hosszabb úton, siklósi átszállással lehetett csak megtenni az utat. Azonban a turizmus és a kegyhelyre áramló jelentős tömegek hatására az 1980-as években a helyijáratok mellett távolsági buszokat is indítottak szezonális jelleggel május 1-től szeptember elejéig. Napi 7 járatpár közlekedett 2 óránként ütemesen 7.30-tól 19.30-ig Harkányból Siklóson át Máriagyűdre 17 perces menetidővel. Gyűdről mindig páros óra egészkor indultak a járatok 8.00 és 20.00 óra között. Ezzel a 3 turisztikai centrum jól ellátottá vált, és az itt megszállók, egyik városból utazhattak a másikba.

Létezett ekkor egy másik vonal is napi 3 járatpárral: Siklós – Máriagyűd – 58-as út – Harkány viszonylat, ami még ma is megvan, de ezen a vonalon mindössze már csak napi járatpár közlekedik.

Az 1990-es évek vége felé a veszteségek csökkentése érdekében az önkormányzat csökkenő finanszírozása alapján elkezdték csökkenteni a helyijáratok számát, helyette napi 1-2 távolsági járatot indítottak, úgy, hogy az Siklósról nem Harkány felé, hanem Máriagyűd útirányon közlekedett néhány járat, így Pécs felé átszállás nélkül el lehetett jutni. Ez kezdésnek jó volt, de a napi 1-2 járat még kevésnek bizonyult.

2012-ben még munkanapokon 9, szabadnapokon 3, munkaszüneti napokon 2 db helyijárat közlekedett Siklós és Máriagyűd között. Ám a járatokat rohamosan csökkentették, a hírek arról, szóltak, hogy teljesen megszűnnek, végül napjainkra 3 db helyi járat maradt fenn munkanapokon, szabad- és munkaszüneti napokon viszont nincs már közlekedés.

A kieső járatokat valamiképpen pótolni kellett. Elindult több olyan járat Siklósról Pécsre, ami nem Harkányon át, hanem Gyűdön át közlekedik, rövidebb úton, így a siklósiak 50 perc helyett 12 perccel hamarabb, 38 perc alatt érhetnek a megyeszékhelyre. Egy ideje néhány beremendi és Kásád felől jövő járatot is Máriagyűdön át közlekedtetnek Pécs felé. Ez nagyon jó ötlet volt, jelenleg már munkanapokon 12 db ilyen járat van, szabadnapokon 6 db, munkaszüneti napokon 4 db, de utóbbiak elosztása nem igazán jó, 9.15 és 17.27 között nincs járat, amikor pl. egy máriagyűdi búcsúról kora délután haza lehetne jönni. Reméljük, a tendencia folytatódik, és további egynéhány járattal bővül a kínált, ahogy az előző években is szép lassan gyarapodott. Harkányt napi 50 járat is érinti, ebből még 1-2 áttelepíthető lenne a gyűdi vonalra, ezáltal a siklósiak is több gyorsjáratot kapnának. És ezek a járatok már nem veszteségesek, mint a csak Siklós és Gyűd között induló helyi járatok, hiszen ezeken átmenő forgalom is van, olyanok is utaznak rajta, aki tovább mennek Pécs felé. Így Gyűdre nem kellenek külön rövidke, de gazdaságtalan vonalak, el tudja látni az átmenő forgalom, ami korábban nem volt.

Én Pécsről a 10.15-kor induló járattal utaztam, mely Máriagyűdre 10.50-kor érkezik. Vissza a 14.02-kor indulóval jöttem. Nagyon jó, hogy vannak ezek az átszállás nélküli járatok. És még most is elég sok utas volt (COVID ellenére), 25-30 fő volt oda és vissza is, és ebből, csak Gyűdön volt kb. 10-15 le- és felszálló.

Az alábbi képekben mutatom be a máriagyűdi kegyhelyet, szépet és kevésbé szépet is. Mindent, ami a valóság. Így teljes az összkép. Szerencsére ezen a helyen a szépből van több.


A Gyűdön átvezető útról északi irányban nyílik egy először széles, aztán hirtelen két irányba váló és elkeskenyedő út. Innen nem is látszik a kegytemplom, bár a jobb oldali út oda vezet. A bal felőli ág vezet a református templomhoz.


Hiányolom, hogy a főúton a csomópontban, ahol le kell térni semmilyen tábla nem jelezik, hogy a világhírű kegyhely merre található, mindössze ez a gyalogosokat jelző tábla, ami autóból egyáltalán nem látszik. És ezen a táblán is csak a templom szó szerepel, lehet az a református is, ami szintén a közelben van...


A főúttól távolabb már megjelenik két tábla is, ez az egyik. De nem jó a távolság. 600 m-re van ide a kegytemplom.


Ugyanez mellett a tábla mellett a bal oldali villanyoszlopon is van egy régebbi, kissé eldeformálódott tábla. Ezen meg 500 m-t írnak. Ki érti ezt?


Máriagyűd, Közösségek háza. Régi nevén forduló, és valójában itt fordul meg a busz. A kegyhelyet járat egészen közel nem érinti. Innen még 450 m a távolság.


Kegytárgyárusító pavilon. Most zárva.


Borozó. Zárva.


Bajor pince. Ez évek óta zárva, úgy tűnik megszűnt.


A kegytemplommal szemben álló épület. Kicsit kihaltnak elhagyatottnak tűnik már ez is.


Egy kissé furcsa, hogy ezt a régi, egyszerű kopott külsejű útmenti keresztet hozták ide a felújításkor, és ez lett a templom főkeresztje. Valahogy egy nagyobb, díszesebb illene a kegytemplomhoz. És mivel nincs lefestve, ki fogja kezdeni az időjárás a puha homokkövet.


Nagyon jó ötlet: kis imalapocskákat lehet kivenni a dobozból


A kéttornyú bazilika


A templom belül


Felújítás ide, felújítás oda: újból erősen reped a boltív alatt


Oldalkápolna


Körüljáró főoltár. Sajnos a régi hagyományokat itt is megszüntették, jobb oldalon a szentélyfülkében befalazták a kápolnába vezető kijáratot. Valamikor a búcsújárók Szűzanyát köszöntve járták körül az oltárt és a kegyszobrot, majd a kápolnán keresztül távoztak a templomból, és nem a főbejáraton. Így a nagy tömegben is megfelelően cserélődtek egy irányban a látogatók.


Kegyszobor palássttal


Hálatáblák


Sajnos a padok mind le vannak zárva, a vírus miatt nem lehet leülni, csak körbejárni, és csak a hajót, a szentély is le van zárva.


Ez a fülke egy átjáró volt valamikor, amit befalaztak. Kívül még megvan a homokkő keret. Vajon mi célt szolgált egy ilyen alacsony, de széles ajtó?


Kívül ilyen az északi oldalon a befalazott ajtó helye.


Oldalkápolna


Csodás gyógyulásokért vésetett hálatáblák porosodnak az ablakban. Vajon miért nem tették ki? Még lenne szabad falfelület.


Orgona


Hiába ez a sok pénz, sajnos a romlás jelei elindultak...


A kegytemplom nyugati homlokzata, egykori főbejárata


Déli oldal főbejárata. Egyik csatorna kifolyónál sem készült vízelvezető. A víz szabadon folyik a bejárat előtt. Mivel van egy kis lejtés bizonyára elfolyik, de sokkal praktikusabb lett volna alagútcsatornában elvinni és lejjebb kivezetni. Nem biztos, hogy használ a falaknak ez a durván a kapu elő ömlő víz... És már látjuk a falfelület lepergését., vizesedését.


A kegytemplom a két toronnyal, középkori kapubejáróval, a szentéllyel, és az oldalkápolnával.


A Szent Mihály-kápolnának egészen más funkciója lehetett egykor. Ez volt a búcsújárók kivezető kápolnája a kegyszobor körüljárása után.


Kár, hogy befalazták, és nem tölti be eredeti funkcióját. Már csak nagyon kevés helyen, de egy-két régi búcsújáró kegyhelyen még használják eredeti rendeltetése szerint a körüljáró oltárt és a búcsújáró kápolnát.


Zarándokszállás, régebben plébánia, mely egy ideje egy másik épületbe költözött.


Szabadtéri oltár


Zsolnay kerámia


Itt tartják a szabadtéri búcsúkat. Ezt a teret teljesen átalakították, szép legyező formában ülhetnek a zarándokok.


A keresztút érdekessége, hogy csak 12 egyforma stáció van. A 14 úgy jön ki, hogy az indító kápolna és a záró kálvária kápolna is az állomások része.


Temetői kereszt


Körséta útvonala


Magyarok Nagyasszonya szobor


A sétautak mentén ezek a kőtömbök jelképezik a rózsafüzér elemeit, és lámpásként is szolgál. Hogy miként működik, nem tudom.


A Fájdalmas anya szobra eredetileg 1860-ban készült, Kiss György keresztje és a mostani pieta pedig 1900-ban. Ha megnézzük róla az archív fotókat, hogy nézett ki régen, rá sem ismerni. Szörnyen elcsúfították a  felújítás után, gyönyörű barokk talapzatát elbontották. De egyáltalán az egész eredeti jellegét elvesztve, teljesen másképp néz ki.


Ilyen volt... (Tájba illő alkotás)


Ilyen most (gyertyagyújtó helyekkel végletekig túlméretezve, hátul egy semmire sem kihasznált boltíves támfal, amibe egyébként szobrok illenének, ha nem volna előtte a jelenlegi alkotás. Néha a kevesebb több. És ez az, ami a felújítás után a papoknak sem tetszik (hallani róla kritikát, talán jogosan.) De, hát nekik sem volt ebbe beleszólásuk. Pályázat, az pályázat!


A szép boltíves fülkéket teljesen benőtte a borostyán, semmi nem látszik belőle. Igaz így is szép, csak nem látszik.


Mézes Jézus a nevét onnan kapta, hogy egykor a közeli fába méhek költöztek és a méz a kereszt talapzatára csöpögött.


Ma nem méz, hanem a viasz folyik le a kereszt talapzatán a meggyújtott gyertyák után.


A Tenkes oldalában


Meredek hegyi ösvény


Az új kerítést benőtte a vadszőlő


A kegytemplom hátsó udvara


A hátsó udvar nem olyan szépen parkosított


Kuka indákkal


Rengeteg az eldobált szemét a templom nyugati oldalán a fák között. Nem egyesével eldobott, hanem zsákszám kiöntött hulladék. Mintha egy-egy rendezvény után kerülne ki...


Melléképületek


Két ablakot "bedeszkáztak"


Nézzük csak meg mivel fedték el az ablakot, sötétítőfüggöny helyett: a félmilliárdos beruházás projekttábláját szelték ketté, ami most valamiért jó szolgálatot tesz, elfedve két ablaknyílást.


Ennyi különböző kereszt van a kegyhelyen


Látogatóközpont, ajándék- és kegytárgybolt, valamint mosdók találhatók itt.


Most ez a plébániaépület


Itt is van egy szép Zsolnay kerámia


A kegytemplom szomszédságában ilyen házacskák sorakoznak...


Meg ilyenek.


Szent Ferenc szobor


Játszótér is van

Megtekintések száma: 50 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Nekem valahogy Máriakéménd jobban tetszik. Itt talán a méretek zavarnak – Kéménd valahogy „otthonosabb”… Hogy a felújítások nem örökösek, annak nyilván az az oka, hogy eleve az épületek szigetelésiével van baj – és azon nem tudom, lehet(ne)-e utólag segíteni. Az azért érdekes, hogy a frekventált helyszínek jobban karban vannak tartva, mint az elhagyatottabbak. Bár nagyon nem lep meg –„magyarosch szokás” (kívül juj, belül pfuj).

Név *:
Email *:
Kód *: