5:49 PM 2021. 02. 14. MÁRIAGYŰD - SARLÓS BOLDOGASSZONY KEGYTEMPLOM | |
Ha a Villányi-hegységben túrázunk, a túraútvonalak és zarándokutak Máriagyűdre is elvezetnek Csarnóta, Túrony, Bisse, Kistótfalu, Vokány, Palkonya, Siklós és Harkány felől. Egykor ezeken az utakon rengeteg gyalogos zarándok érkezett a Tenkes-hegy lábánál álló, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplomhoz, ami 2008-ban bazilika rangra emelkedett. A kegyhely környezetében a zarándokok számára igen sok vallási emlék, kálvária, kápolna, emlékkeresztek, és szobrok találhatóak, melyeket jól kiépített sétautakon közelíthetünk meg. A Pécsi Egyházmegye 2013-ban fél milliárd forintot nyert, melyhez 25 millió forint önrészt kellett biztosítani, így 525.000.000 Ft-ból valósult meg a kegyhely turisztikai fejlesztése. Nem kevés összeg, de ma, 6 év eltelte után már legalább 3-szor ennyiből lehetne felújítani, és jelenleg nem is jellemző ekkora projektek kivitelezése, hogy egy pályázatba minden belefér. A fejlesztések fő célja volt, hogy az ország egyik kiemelkedő vallási értékét méltóvá tegyék a jelentőségéhez. Az évi mintegy százezer vallási turistát fogadó kegyhely az ide látogatók alapvető kiszolgálását sem tudta már megfelelő, 21. századi szinten megvalósítani, a kegytemplom, a szabadtéri létesítmények és épített elemek (oltár, kápolna, szobrok, padok stb.) fizikai és esztétikai állapota leromlott, a megközelítésüket segítő útvonalak rossz állapotúak voltak. A pályázat a kegyhely egészének építészeti és tájépítészeti megújulását tette lehetővé 2015-ben: a kegytemplom statikai megerősítése és vízszigetelése, homlokzatának teljes rekonstrukciója, a templom orgonájának átépítése, imaudvar egy részének magas tetős térlezárása. Új vizesblokk kialakítása mosdókkal, illemhelyiségekkel. A kegytemplom környezetében a teljes kőburkolat cseréje, egységesítése, szintkülönbségek csökkentése, a támfal alatti terület parkosítása, rendezése, valamint parkolóhelyek kialakítása, szabadtéri oltár teljes rekonstrukciója, a nézőtér átépítése, bővítése, a szabadtéri oltárhoz kétkaréjos, szimmetrikus kialakítású fedett épületrész felújítása és akadálymentes megközelítésének biztosítása is megtörtént. Elkészült a szabadtéri oltár és a domboldalon található Fájdalmas Szűzanya szobor közötti sétány kiépítése stabilizált zúzottkő burkolattal, padokkal, világítással, ivókutakkal. A 2 méter széles, összesen közel 800 m hosszú sétány alaprajzában egy hatalmas, térbeli rózsafüzért képez le. A Fájdalmas Szűzanya (Pieta) szobor tisztítása, rekonstrukciója, valamint a szobor környezetének területrendezése is elkészült. Máriagyűd közlekedéséről szeretnék még néhány szót ejteni: 1934-ig csak Gyűd elnevezéssel faluként létezett, ekkor nevezték el Máriagyűdnek, mely községet 1977-ben Siklóshoz csatoltak. Gyűd mindig is kiesett a nagy forgalmú autóbuszvonalak útvonalából, így a Siklósról Harkányon át Pécsre közlekedő járatok sem érintették, de a Barcs – Villány vasútvonalon Máriagyűdnek megállóhelye volt, így Pécsről harkányi átszállással eljuthattak a zarándokok Gyűdre. (A vasúti közlekedés 2007-ben szűnt meg.) 1977 után, hogy a város része lett, helyijárat (1-es számú, Siklóson soha nem is volt más számozott járat) indult Máriagyűdre. A Siklósra történő utazáshoz a gyűdieknek jó volt, de ha Pécsre akartak utazni, vagy Pécsről szeretett volna valaki utazni, akkor hosszabb úton, siklósi átszállással lehetett csak megtenni az utat. Azonban a turizmus és a kegyhelyre áramló jelentős tömegek hatására az 1980-as években a helyijáratok mellett távolsági buszokat is indítottak szezonális jelleggel május 1-től szeptember elejéig. Napi 7 járatpár közlekedett 2 óránként ütemesen 7.30-tól 19.30-ig Harkányból Siklóson át Máriagyűdre 17 perces menetidővel. Gyűdről mindig páros óra egészkor indultak a járatok 8.00 és 20.00 óra között. Ezzel a 3 turisztikai centrum jól ellátottá vált, és az itt megszállók, egyik városból utazhattak a másikba. Létezett ekkor egy másik vonal is napi 3 járatpárral: Siklós – Máriagyűd – 58-as út – Harkány viszonylat, ami még ma is megvan, de ezen a vonalon mindössze már csak napi járatpár közlekedik. Az 1990-es évek vége felé a veszteségek csökkentése érdekében az önkormányzat csökkenő finanszírozása alapján elkezdték csökkenteni a helyijáratok számát, helyette napi 1-2 távolsági járatot indítottak, úgy, hogy az Siklósról nem Harkány felé, hanem Máriagyűd útirányon közlekedett néhány járat, így Pécs felé átszállás nélkül el lehetett jutni. Ez kezdésnek jó volt, de a napi 1-2 járat még kevésnek bizonyult. 2012-ben még munkanapokon 9, szabadnapokon 3, munkaszüneti napokon 2 db helyijárat közlekedett Siklós és Máriagyűd között. Ám a járatokat rohamosan csökkentették, a hírek arról, szóltak, hogy teljesen megszűnnek, végül napjainkra 3 db helyi járat maradt fenn munkanapokon, szabad- és munkaszüneti napokon viszont nincs már közlekedés. A kieső járatokat valamiképpen pótolni kellett. Elindult több olyan járat Siklósról Pécsre, ami nem Harkányon át, hanem Gyűdön át közlekedik, rövidebb úton, így a siklósiak 50 perc helyett 12 perccel hamarabb, 38 perc alatt érhetnek a megyeszékhelyre. Egy ideje néhány beremendi és Kásád felől jövő járatot is Máriagyűdön át közlekedtetnek Pécs felé. Ez nagyon jó ötlet volt, jelenleg már munkanapokon 12 db ilyen járat van, szabadnapokon 6 db, munkaszüneti napokon 4 db, de utóbbiak elosztása nem igazán jó, 9.15 és 17.27 között nincs járat, amikor pl. egy máriagyűdi búcsúról kora délután haza lehetne jönni. Reméljük, a tendencia folytatódik, és további egynéhány járattal bővül a kínált, ahogy az előző években is szép lassan gyarapodott. Harkányt napi 50 járat is érinti, ebből még 1-2 áttelepíthető lenne a gyűdi vonalra, ezáltal a siklósiak is több gyorsjáratot kapnának. És ezek a járatok már nem veszteségesek, mint a csak Siklós és Gyűd között induló helyi járatok, hiszen ezeken átmenő forgalom is van, olyanok is utaznak rajta, aki tovább mennek Pécs felé. Így Gyűdre nem kellenek külön rövidke, de gazdaságtalan vonalak, el tudja látni az átmenő forgalom, ami korábban nem volt. Én Pécsről a 10.15-kor induló járattal utaztam, mely Máriagyűdre 10.50-kor érkezik. Vissza a 14.02-kor indulóval jöttem. Nagyon jó, hogy vannak ezek az átszállás nélküli járatok. És még most is elég sok utas volt (COVID ellenére), 25-30 fő volt oda és vissza is, és ebből, csak Gyűdön volt kb. 10-15 le- és felszálló. Az alábbi képekben mutatom be a máriagyűdi kegyhelyet, szépet és kevésbé szépet is. Mindent, ami a valóság. Így teljes az összkép. Szerencsére ezen a helyen a szépből van több.
| |
|
| |
0
