9:47 PM
2021. 08. 29. FÜRDŐTÚRA A BÜKKBE


Bogács, kénes vizű gyógyfürdője

BÜKK-HEGYSÉG (5 nap, 5 túra, 5 település, 5 fürdő felkeresése)

 

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta. A Bükk-vidéken található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100.000 hektár.

 

A Bükk-vidék legmagasabb csúcsának sokáig az Istállós-kő-csúcsot tekintették (959 m). 2014-es nem hivatalos mérések szerint azonban a Kettős-bérc déli csúcsa magasabb: 960,715 méter. A mérést GPS alapú technológiával hajtották végre, így nagyon minimális a hibalehetőség, ellentétben a régi háromszögeléses módszerrel. Amint ezt hivatalos mérésekkel is bebizonyítják, a Kettős-bércet Szilvási-kőnek fogják átnevezni. Legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk-vidék központi, magas részén helyezkedik el.

 

BOGÁCS

 

Bogács a Bükk-hegység lábánál, a Hór- és a Szorosa-patak völgyében fekszik. Korábban leginkább borairól és a riolittufába vájt pincéiről és a 14. századi gótikus templomáról volt nevezetes, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. 1959-ben épült az első medence, 1973-ban pedig három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. A tiszta hegyi levegő, a sajátos mikroklíma és a gyógyvíz ideális lehetőség a pihenésre, regenerálódásra.

Rengeteg vendégház működik a faluban, az ún. „bulinegyedben” pedig esténként nyitott pincék várják az ide-látogatókat élőzenével, némelyekben még étterem is működik. A településen rengeteg vendégház működik, érdemes itt szállást foglalni.


Bogács, fürdő


Bogács 13. századi Szent Márton temploma többszöri
átalakítás után nyerte el mai formáját

 

DEMJÉN

 

Egertől 12 km-re, a Mátra és a Bükk találkozásánál terül el a falu a Hegyeskő-völgyben, amit újabban demjéni Termál-völgyként emlegetnek. Itt található az ország egyik legnagyobb gyógyfürdője. Kútját 2006-ban létesítették, melyből 690 m mélyről 68 fokos gyógyvíz tör fel. Egyedülálló – mesterségesen létrehozott – barlangfürdője páratlan az országban. 2012-ben nyílt meg a Cascade Hotel, mely a fürdővel egybeépült.


Demjén faluszéli útikereszt


Pince fedetlen mély kúttal


Demjén látképe a falu fölé magasodó Hegyeskő-bércről


Az egykori kőbánya most mászófal


A barlangfürdő


A barlangfürdőben 3 másodpercenként váltakoznak
a fények és a fürdőtermek megvilágításai. Íme:


Sószoba


A kinti fürdő a hegy oldalában, teraszosan helyezkedik el


"M60-as alagutak"

 

EGERSZALÓK

 

Egertől 6 km-re fekszik a történelmi borvidék mentén. Az 1960-as évek elején itt is kőolajat és földgázt kerestek, helyette hévizet találtak. 410 m mélységből fakad a két termálkút, melyek vízhőmérséklete 65-68 fokos. A hőforrás csorgó vize a domb oldalában csodálatos természeti képződményt, mésztufalerakódást épített ki. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett „sódombot” hoz létre. Hasonló csak Pamukkale-ben (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium a vizet gyógyhatásúnak, a helyet pedig gyógyhelynek minősítette.


Kőbe vájt pincék Bogácson (az alábbi fotók a reggeli túra képei)


Pincék a piros háromszög jelzés mentén


Szent Márton emlékfa és emlékkő


Kaptárkő


A fülkék eredete máig tisztázatlan, koruk és rendeltetésük is vitatott, pedig a Bükkben számos helyen látni kőbe vésett kis fülkéket (legvalószínűbb, hogy pogány rituális szokásokhoz köthetők)


A Bükk-fennsíkon


Egerszalók, Saliris Resort


Itt is kénes hévízben fürödhetünk


A feltörő termálvíz patakba érkezése


A híres "sódomb"


68 fokos az itt csorgó víz


Páratlan természeti látványosság


Élménymedencék is vannak


A szállásra tartva egy kis városnézés Egerben

 

MISKOLCTAPOLCA

 

1950 előtti nevén Görömbölytapolca volt, mely ma Miskolc városrészeként a Hejő-patak völgyében helyezkedik el. Neve szláv eredetű, fürdőhelyet jelent. Számos nevezetessége között Barlangfürdője egész Európában egyedülálló. A környék már az ősidőkben lakott volt, az 1920-as években találtak a Szentkereszt-barlangban harminc-negyvenezer éves pattintott kőeszközöket, ékszereket és csontokat.

Az Ellipsum Élmény- és Strandfürdőt a barlangfürdőtől nem messze, a korábbi szabadtéri strand helyén alakították ki. A szabadtéri medencék és csúszda mellett öt ellipszis alakú épületben elhelyezett fürdőcsarnok, medencék és óriáscsúszdák állnak rendelkezésre.

A barlangfürdő kuriózumnak számít. Európában egyedülálló természeti képződmény, mert a kontinens egyetlen meleg vizes, természetes barlangfürdője. A barlang egyik ágában 2,8 m magasból hat sugárban zúdul alá a víz. A járatokban folyamatos a mész kiválása, mely bevonja a lépcsőket és a járófelületet, valamint a csempéket. A barlangban eredő források vízhőmérséklete 28-31 fok körüli, a források összes vízhozama pedig évszaktól, időjárástól függetlenül 9400 liter/perc körül mozog. A fürdő egész évben nyitva áll, és szabadtéri medencékkel is rendelkezik.

1934-ben üdülőhellyé nyilvánították a települést, fogadók, éttermek, panziók nyíltak. 1938-ra felépült az új tavifürdő, hozzá a fürdőház. A termálfürdő, illetve a klasszikus, ma is látható főépület 1941-ben készült el, és az akkori európai listán a harmadik helyre sorolták a korszerűség, a vízminőség és a gyógyhatás alapján. Még az építkezés közben is fedeztek fel egy hatalmas hozamú melegvízforrást, amely másodpercenként 150 liter 31,5 °C-os vizet adott.

1959-ben átadták a közönségnek a tulajdonképpeni barlangfürdőt (mindaddig csak a barlangokon kívül fürödhettek a barlangból eredő termálvízben), 1969-ben pedig két szabadtéri medencével egészítették ki a komplexumot, majd később, két ütemben is történtek átalakítások, bővítések. E munkálatok során épült meg a barlangfürdő jelképének is számító külső „kagyló”.

A tapolcai park központi eleme a csónakázótó, amelyből több kis sziget is kiemelkedik. A barlangból kifolyó víz, illetve egy különálló 18 °C-os forrás táplálja. Ebből a tóból ered tulajdonképpen a Hejő-patak. A tó vize mintegy 7,5 naponként teljesen kicserélődik. Található itt még egy kisebb, különleges tavacska is, a Békás-tó, mely egy volt vulkáni kráterben helyezkedik el, melyben ötven hőforrás található. A források hőmérséklete 36-tól 47 °C-ig terjed. A tóból folyamatosan gázok törnek fel. Az apátsági monostor maradványai közvetlenül a barlangfürdő előtt tekinthetők meg.


Békás-tó


Az arborétum előtti virágsziget


Csónakázó-tó Miskolctapolcán


A barlangfürdő a hegy lábánál


Az apátság romjai


Miskolctapolca, természetes barlangfürdő


Karsztos kiválások


Csodaszép látványosság a barlangban a kristálytiszta víz


Itt is "felvillannak" a fények


Ilona-kút


Ki mit lát a képen? Mintha egy fehér fényalak lenne a sziklán. Valójában ez csak a beszűrődő napfény véletlenszerű játéka.


Kupolacsarnok a fürdőben


Millenniumi-kilátó Bogácson


Bogács látképe a hegyről


Esti túra Szomolyára a piros sáv jelzésen

TISZAÚJVÁROS

 

1970-ig Tiszaszederkény, 1991-ig pedig Leninváros volt a neve. Ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, jelenleg 16.000 lakossal. Az 1950-es évekig egy 1500 fős falu volt csak, melynek lakossága 30 év alatt, több mint tízszeresére nőtt. A várost a szocialista ipartelepítési program hívta életre. Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy széntüzelésű hőerőmű építésével kezdődött Tiszapalkonya határában. 1971-ben kezdődött a Tiszai Erőmű Vállalat nagyberuházása, a Tiszai Hőerőmű építése, eredetileg az ország legnagyobb erőművének tervezték, ám az 1973-as olajválság miatt csak kisebbre épült, így ez a harmadik legnagyobb magyarországi erőmű.

A városban az 1970-es évek közepén fúrt 1200 m mély kútból 65 fokos gyógyvíz tör fel, melynek magas 4693 mg/liter az oldott ásványi anyag tartalma. Pénzügyi nehézségek miatt a fürdő megépülésére azonban 20 évet kellett várni, és csak 1997-re épült meg. 2020-ban felépült a négycsillagos Tisia Hotel a fürdő mellett, melynek beruházási értéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot. A pénz 100 százalékban hazai befektetőktől származik. Az épület befejezését és nyitását a koronavírus járvány hátráltatta, de már az utolsó belső munkálatok folynak, és a remények szerint hamarosan nyithat.


Tiszaújváros fürdője


Kevesen voltak a fürdőben a szemerkélő eső miatt

Végezetül egy idézet, mely az egyik fürdőben volt olvasható:

 
"Fürödj lassan, tested törvényei szerint, megfontoltan és ráérően. A gyógyvizek átjárják tested és élénkítik lelked, megnyugtatják munkától és világtól elkínzott idegeid. A gyógyfürdők afféle nedves kolostorok, ahol zavartalanul átadhatod tested és lelked a józan és méltányos pihenésnek."
 
Márai Sándor
Megtekintések száma: 72 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2 Endi   [Bejegyzés]
Nekem más a véleményem, kellenek a modern dolgok is, mint pl. a hangulatos ledvilágítás, különféle színű fényekkel, a kisgyermekes családok, ezért mennek, élvezik. A természetes módon létrejött miskolctapolcai barlangban már valóban elegendő lenne a természetes fényforrás, de ott amúgy is csak 1-2 barlangi ágban van színes ledvilágítás, a többi részén hagyományos.

0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Micsoda helyek vannak ebben a mi kis vacak országunkban. Én Miskolctapolcát leszámítva egyikről se hallottam. Szépen karbantartott helyek, jó még csak nézegetni is. Engem egy dolog zavar(na): a színes villogó fények a barlangban. Szerintem nem oda valók - de ha másoknak ez tetszik - hát az én véleményem nem számít...
Nagyszerű beszámoló egy nagyszerű útról !

Név *:
Email *:
Kód *: