11:08 PM
2021. 08. 31. TELEPÜLÉSLÁTOGATÓ TÚRA NAGYDOROGRA ÉS PAKSRA

2021. augusztus 31-én túracsapatunk Nagydorogra, majd onnan Paksra utazott. Nagydorogon a helyiek nagyon kedvesen fogadtak, és mindkét templomot, valamint a múzeumot is bemutatták nekünk, melyet ezúton is köszönünk.

Nagydorog Tolna megye északi felén fekszik, Pakstól 20 kilométerre nyugatra, Cecétől 18 kilométerre délre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút és a Paks-Sárszentlőrinc közti út is.

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település.


A kastély ma iskola


Víztorony

A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe. A település lakossága csúcspontját 1949-ben érte el 3559 fővel. Napjainkra kb. 1000 fővel élnek kevesebben, mintegy 2600-an, ám ennek ellenére a térség jelentősebb települései közé tartozik, főként, hogy infrastrukturálisan is mindennel jól ellátott.

A katolikus templom 1934-ben épült. Szent István király tiszteletére szentelték. A monumentális főoltárszekkót 1943-ban Gebauer Ernő festette. A művész a festmény központi helyén Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának. A kép két részre osztható. A felső részen a magyar szentek: Szent László király és Szent Imre herceg a baloldalon, Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja a
jobb oldalon látható az angyalok előterében. Az oltárkép alsó részén, a Szent István jobb oldalán álló apród az országalmát és a jogart, a baloldalon látható két apród az Árpád-házi magyar címert tartja kezében. A térdeplő Szent István királyt udvartartása veszi körül. Baloldalon feltűnik hitvese, Boldog Gizella királyné, karján a gyermek Imre herceggel. A szekkó jobb oldali alsó részén Boldog Mór pécsi püspök áll.


Katolikus templom


Plébánia

A ma is álló református templom helyén már a középkorban templom állt. A nagydorogi reformátusok 1720-ban Szöllősi János lelkipásztor vezetésével építették meg első imaházukat a jelenlegi templom helyén. Ebben az időben mintegy 40 református magyar család lakta a települést. (kb. 350-400 lakos). A következő évtizedek alatt jelentősen fejlődött a település és a gyülekezet. Az 1760-as évek végére a gyülekezet lélekszáma meghaladta az 1800 főt. A gyülekezet kinőtte Imaházát és gondoskodnia kellett egy új szilárd anyagokból megépülő templomról. A templomépítés engedélyezése érdekében 1771-ben a vármegyei előjárósághoz, majd Mária Terézia királynőhöz fordultak és kérték támogatásukat az új templom megépítéséhez. Miután a királyi udvar közzétette a kedvező határozatot 1773-ban és az elfogadásra került, még ebben az évben lebontották Imaházukat és beszerezték az építő anyagokat. A következő évben a lakosok már kora tavasszal munkához láttak: égetett téglákból, a szükséges faanyagot is összegyűjtve megkezdték az építkezést, mindenütt új alapokat vetettek, és az előző épületet belefoglalták az újba. A torony építésére ekkor még nem kaptak engedélyt, így már 1774-ben elkészült a torony nélküli templom test. II. József uralkodó 1781. évi Türelmi Rendelete után, 1788-ban építették meg a templom tornyát az utcai bejárattal és a toronyórával együtt.


Szégyenkő a református templom előtt


Református templom

A településen található az ország egyetlen Kalap- és Sipkamúzeuma. Stockinger Artúr 20 évig, 1974-től 1994-ig volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyűjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket.

Paks igazi kincse a különleges 52 fokosan feltörő sós gyógyvíz. Sótartalma igen magas, 14.450 milligramm literenként (ez kb. tízszerese a hazai átlagnak), ami gyógyhatás szempontjából igen kedvező. A gyógyvízzé minősítési eljárás során kiemelkedően jó hatásfokúnak ítélt sós-kloridos gyógyvíznek kiváló a gyulladáscsökkentő hatása, ezért mozgásszervi betegségek és egyes bőrgyógyászati problémák kezelése esetén különösen ajánlott, de bizonyos nőgyógyászati és urológiai gyulladások kezelésére is jó. A magas ásványianyag-tartalom nagy kihívás elé állította a szakembereket, de sikerült olyan mérnöki megoldást találni a vízkezelésre, amely a víz értékes összetevőit a vízben tartja, s a berendezés mégsem károsodik. A gyógyfürdőben két különböző hőfokú 33-34 és 35-36 fokos gyógymedence áll rendelkezésre.


A fürdő épülete

Összetétele

Tulajdonságok

Adatok

Vízhozama

400 liter / perc

Kálium

41 mg/l

Nátrium

4590 mg/l

Ammónia

47 mg/l

Kálcium

47,8 mg/l

Magnézium

39,4 mg/l

Vas

5,9 mg/l

Mangán

0,12 mg/l

Lítium

0,71 mg/l

Kationok összesen

4772 mg/l

Nitrát ion

0

Nitrit

0,02 mg/l

Klorid

6900 mg/l

Bromid

24,1 mg/l

Jodid

3,1 mg/l

Fluorid

0,04 mg/l

Szulfát

89 mg/l

Hidrogén-karbonát

345 mg/l

Szulfidion

0,16 mg/l

Anionok összesen

7370 mg/l

Kationok összesen

12142,4 mg/l

Megtekintések száma: 80 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2 Endi   [Bejegyzés]
Igen, Pakson már csak fürdés volt. A fürdő épp az autóbusz-állomás mellett van.

0
1 aranyosfodorka   [Bejegyzés]
Bevallom én semmit se tudtam Nagydorogról, jó hogy írtál róla. Kulturált, rendben tartott szép település. Érdekes a sapka múzeum, erről se hallottam. Mennyi kincsünk van ...és nem is tudjuk (tudom...) Pakson csak a fürdőben voltatok ? Nyilván másra már nem nagyon jutott idő...

Név *:
Email *:
Kód *: